Századok – 1882

Értekezések - WÉBER SAMU - Babonák a Szepességen 769

7(56 különfélék. kisértetek házába, mind liijába, azok is hallották a kisértetek lármáját és megrettenve hagyták el a rémek e tanyáját. Utoljára a tudományosságáról híres iglói lelkészt és főesperest Janschiust hívták meg e kísértés tanulmányozására és a titok megoldására. Janschius csak a közvéleménynek adott kifejezést, állítván, hogy a pestisben hirtelen meghaltak lelkei nyugodalmat nem találnak és haza járnak. Ezen véleményének következő versben adott ki­fejezést : Vaua reeesserunt per inaues corpora ventos Pestis ad infanatum fuerat mortalibus omen Claudere namque omnes fata sumprema vidi.2) A visszatérő szellemekről beszélvén, nem lesz érdeknélküli azon elbeszélés, melyet Bél Mátyásnál2 ) Luhló szepesi városról találunk. Ott egy Gaspardс nevű lakos meghalt, Nemsokára temetése után észrevették, hogy a halott hazajár, és pedig ugyan­azon öltözetben, melyet élő állapotában viselt. Déltájban is találkozott az utazókkal és háborgatta azokat, mindenféle sérel­meket követvén el rajtok. A mezőkön dolgozó szolgálókon erő­szakot követett el és feleségéhez lefeküdt. Az egész város rette­gett és a környékbeliek kerülték az ijesztés színhelyét. A nyuga­lom csak úgy állott helyre, hogy a holttestet kiásták és meg­égették. A hazajáró holtak ezen reniiniscentiái még most is mélyen gyökereznek a nép öntudatában. Hóbortos, bolondos ember még most is »Grasparek«-nek neveztetik, a nélkül, hogy tudnák ez elne­vezés eredetét. A csodaszerű hit, daczára minden felvilágosodásnak, még itt-ott faluhelyeken majdnem az egyedüli vallásforma, mert igaza van Buckle-nek : »a very ignorant people will, by vitue of their ignorance, incline towards a religion full of marvels.« Es így temetéseknél még most is lehet észrevenni, hogy a koporsót a halottal a házból kihordván, a ház küszöbe felett háromszor fel­emelik és ismét lebocsátják, a mi által megakadályozzák a halott hazajövetelét, * A babona történetében nagy szerepet játszottak a véresők és egész tavak vérré változása. Lőcsén 1616-ban május 30-kán hullott a nagy véreső. 1666-ban május 31-kén ismétlődött a csu­dálatos tünemény, de sokkal nagyobb mértékben, mint azelőtt, Bohusch, descriptio Scepusiae (kézírat). Lőcsei Krónika. Jubel­feier v. Leutschau 42. 2) Hungáriáé antiquae et novae Prodromu cum speciniine Norimbergae, MDCCXXIII.

Next

/
Thumbnails
Contents