Századok – 1882

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A kolozsvári magyar polgárok összeírása 1453-ban. 71

72 TÁRCZA. Egész terjedelmében a Történelmi Tárban szándékozunk bemutatni, itt azért csak vázlatos ismertetést közlünk róla. Terjedelme 10 —12 folio ivet tesz, helylyel-közzel üres levelekkel ; fedele három Mátyás király korabeli eredeti pergamen oklevélből van összevarrva s a fentebbi ezím ezen a fedelen áll. A kézirat nehezen olvasható, több helyt törléssel. Tartalmát a város által magyar polgárokra kivetett adó összeírása teszi 1453-ból, — és pedig kétszer vettetvén ki ez évben jul. 13-án és aug. 1-én, a nevek kétszer fordulnak elő, némi csekély változattal. Az első kivetésnél mintegy 530, a másodiknál 553 név szerepel. Ugy látszik : ekkor már a magyar lakosság egyensúlyban volt a szászokkal. 1458. jan. 31-én Horogszegi Szilágyi Mihály rendelete szerint a város centuin-virátusát ötven magyar és ötven szász tette, — a bíró évenkint felváltva egyszer magyar, máskor szász volt. Ennek előbbi ususból kellett kifejlődnie ; feltehető, hogy öt, évvel azelőtt is 1453-ban a lakosság aránya ugyanaz lehetett. Xév- és adólajstromunk utczák szerint megy, s kizárólag csak a magyarokról emlékezik. Az utczák igy következnek: Monostor utcza, Ilid u. (a falon kívül) ; Hosszún. (= Longa l'latea ; falon kivüli és belüli), a mai Bel- és Kül-Magyar u., melyben mint az összeírásból látjuk, legtöbb magyar lakott s melyet már akkor is, mint most, Magyar utczáuak is neveztek ; — azután jön a Közép u. (falon belüli és kivüli) ; Király u. (Piatea Eegis) : Farkas u. (Luporum ; falon belüli és kivüli) ; Szeben it. ; Torda u. ; Széna u. (falon belüli és kívüli), — a régi német Írásokban is Heu (iasse név alatt jön elő, s most még is hibásan Szén u. nevezik. (Ez is falon belüli és kívüli volt.) Minden egyes utcza rovatában elő vannak számlálva az ott lakó adózó magyar polgárok ; mindenik név után, hogy mennyit fizetett, vagy mennyiről adott zálogot. Az adólajstrom után a kiadások lajstromát találjuk, melyeknek egyes pontjai nagyon jellemzők, érdekesek (így mennyit lakomáztak el, midőn az adót szedték ; mennyit kaptak a királyhoz küldött követek, vagy a városhoz jött követek stb.) — A második adókivetésnél ugyanígy találjuk az utczákat és neveket, utána az adó megfizetését vagy zálogadását s végül itt is a kiadások jegyzékét. Nem érdektelen s nem minden tanulság nélküli ezekből a nevek összeállítása s a mesterségek csoportosítása. Az utóbbiból kitűnik, hogy