Századok – 1882

Értekezések - JAKAB ELEK: Kelemen Lajos életének ismertetése. 760

Tir L Ö 3ST IF1 É IL É К -KELEMEN LAJOS ÉLETÉNEK ISMERTETÉSE. A »Pesti Hírlap« idei június 8-iki száma tárczájában a Kazinczy Eerencz gyűjteményéből közöltem volt ez író egy hazafias szellemű, igen szép versét, s minthogy előttem annak korábban már közrebocsáttatása s Kelemen egyéb írói működése ismeretes nem volt : kérdésül tettem, ki ő ? ki tud róla valamit ? ki látta más művét is ? liogy irányában az elismerést — mit avagy csak ez egy daláért is megérdemel — kifejezhessük s irodalomtörténetünk számára neve s munkássága emlékezetét méltatólag fentartbassuk. Erre Simonyi Zsigmond úr ugyanazon lap június 10-ki számában a szerkesztőséghez beküldött néhány sor közlésében így nyilatkozik: »Nem azért írom e sorokat, mintha a szép vers szerzőjéről sokat tudnék mondani, csak [annyit jegyzek meg,] hogy a vers már egyszer megjelent 1861-ben az ismeretes ily czímű gyűjteményben : »Gróf Dessewffy József levelezése Kazinczy Ferenczczel« a II. kötet 122-dik lapján, ezzel a két sornyi bevezetéssel 1816-ból: »Döbrenteink itt küldi neked a 14 esztendős Kelemen Lajos most júliusban dolgozott versét.« Dessewffy József pedig u. o. 127. lapon ezt jegyzi meg a versre : »Kelemen Lajos derék fiú. Annak kell lenni a magyarnak, amit homlokára metszett a teremtő. Dis genitus animosus infans. Adja az Isten, hogy jövendőmondó legyek.« Óhajtottam volna, liogy Simonyi úr Kelemenről többet is közöljen ; de úgylátszik, ő eléggé érdekesnek látta tudatni a közönséggel, hogy a mely költeményt én kiadatlannak véltem, húsz év előtt már ki volt adva, Közlésének valóban van értéke ; mert tévedésem ki van mutatva, s ez, kivált ma, midőn a gőzerővel s könnyed lelkiismerettel dolgozás miatt oly sokban tévedhet s téved is az író, az irodalomra nézve hasznos ; de ezzel Kelemen-t illető tudásunk nem sokat gyarapodott; csak a Kazinczy és