Századok – 1882

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Nápolyi László trónkövetelése és Velencze - III. 705

ks л cambrayi liga. 711 És csakhamar tájékozást nyújtott arra nézve is, miben áll­hatna a »háladatosság jele.«­Bakocs nem elégedett meg az esztergomi érsekség nagy kiterjedésű uradalmaival, az ország több megyéjében szerzett jelentékeny magán-birtokaival. Szerette volna bírni a dús egri püspökséget is, melyet cserében az érsekségért esztei Hippolytnak engedett át. Es nem egyedül kielégíthetetlen hírvágya ösztönzé ; egyúttal ki akarta játszani a pécsi püspököt, a ki Ulászló ígéretét bírta, hogy az egri püspökséget, mihelyt megüresedik, ő fogja elnyerni. A prímás óhajtásának teljesülése két úton volt elérhető; úgy hogy ha Hippolyt, némi évdíj és olaszországi javadalmak fejében, önkényt mond le az ő javára ; vagy pedig, hogy ha Hippolytot, a ki dynasztiájának többi tagjaival Yelencze ellen­ségeihez csatlakozva magára vonta a szent-szék neheztelését, a pápa megfosztja javadalmától. Mindkét esetben szükség volt a signoria közbenjárására a pápánál ; az első esetben positiv közreműködésére, mert Bakocs azon javadalmakat, melyeket a köztársaság kormánya több év előtt ígért volt neki, ajánlotta volna föl kárpótlásul az egri püs­pöknek. E mellett a prímás még arra' is fölkérte a signoriát, hogy lia Rómában a pécsi püspöknek bíbornokká neveztetése szóba jönne, ezt akadályozza meg.1) A dogé készséggel küldé meg római követének a rendele­tet, hogy befolyását a prímás által kijelölt irányban érvényesítse.2 ) Azonban Bakocs cselszövénye nem vezetett sikerre. Hippolyt, haláláig, zavartalanul bírta az egri püspökséget. De Szalcmári is hasztalanul várta úgy a bíbort, mint az egri szék megüre­sedését. XI. Azon viszony, melyben a nádor, a prímás és a cancellár, Yelencze követéhez, a tatai gyűlés után is állottak, teljesen meg-Az augusztus 23-iki jelentés. 2) Az október 15-iki jelentés.

Next

/
Thumbnails
Contents