Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban ism. 62

Tu UT KX Г.ТТ I KOI > Л Г, ОМ. álmodozásban culmiuál. Komolyan kutatja a bölcseség kövét, vizsgálja a csillagok és gonosz szellemek hatalmát földi pályánkra, csupán önmagára nem gondol. Érzékeit megosztja a föld és ég között, de itt és amott egyaránt semmiségek fölött töpreng. Volt volna bár a szellem, melyet a középkor magáénak vallott, még meddőbb, mégis e szellem föntartói, az intellectuális érdekek ápolói : az egyetemek hasznos és áldásos intézmények valának. Ezek adták az egyházi és politikai élet küzdhomokjára a I bajnokokat, fölvértezvén a harczra mindazzal, mi szegényes fegyverházokból kitelt, A nyers erő, az anyag ellenében a szellem érdekeit védték, vad törzsökbe nemes galyakat oltottak, gátakat hárítottak el a haladás útjából, előrevetett halvány sugarai voltak a fölvilágosodás hajnalának. Ily szerep jutott nálunk is az egyetemeknek. Nem döntkeljük el, mely évben tétetett le első ilynemű intézményünk alapja és ki által ; de az tény, hogy a veszjirémi főiskola egy időben I született a legrégibb német egyetemekkel. Virágzása aránylag rövid ideig tartott ; a XIII. évszáz vége felé előbb elemi csapástüzvész-ingatja meg,, majd az erkölcsi haldoklás jelenségei mutatkoznak, hogy az Árpádok sirba szálltával körülbelől egy időben kimúljék. Fönnállásának igen halvány emléke maradt reánk, külső történetéből tudunk néhány töredékes mozzanatot ; de hogy mily szellemet terjesztett, a világosság mekkora teljét árasztotta maga körül, azt csak bozzávetések által lehetne meghatározni. Alig csalódunk azonban, ha föltesszük, hogy más egyetemekkel közös csapáson járt, hogy a szükségeknek derekasan megfelelt, s hogy a magyarságban megszállása első századai alatt ápolta és növelte a culturalis hajlamot. A pécsi főiskola sorsa nem sokkal volt különb. Egyik legbölcsebb »nagy«-nak nevezett királyunk, I. Lajos alapította, nyilván, hogy a veszprémi egyetem elhúnytával hajléktalanul maradt tudomány a három tenger által határolt birodalomban biztos és díszes fészket találjon. Mindenesetre érezhető hiányt pótolt, még lia a valóság messze mögötte maradt is a nagy tervező czéljának. A külföldi egyetemek, melyeket sűrűen látogattak magyarok, terjesztették közöttünk a csinosságot, művelték az izlést ; de állami és társadalmi életünk gyakorlati szükségeire nem növeltek, nem növelhettek férfiakat. A hazai jog, bármennyit is olvasztott föl magában a rómaiból, mégis specialiter magyar maradt. A törvénytudókat, meg az alsóbb rendű papságot itthon kellett iskolázni, hogy hivatásuknak megfelelhessenek. A pécsi egyetem túlélte a mohácsi válságot is pár évtizeddel. Középkori egyetemeink közt ez a leghosszabb életű, s valószínűen a középkori Magyarország szellemi életében ez hagyta Századok. 1882. I. fűzet, 5