Századok – 1882
Értekezések - DEÁK FARKAS: Villányi Sz.: Győrmegye és város stb. ism. 671
672 TÖRTÉNETI IRODALOM. 672 átolvasása. Az egyszerűség igénytelenségével s a tudomány hódító hatalmával lép előukbe szerző. Munkája tervével nem ismertet meg s egy rövid jegyzésben csak annyit mond : »Szerző a czélokat és elveket, melyek a l'ennt közlött s a helyi monográfiák keretét némileg túllépő értekezésében szemei előtt lebegtek, csak a teljes munka előszavában fogja részletezni.« E jegyzésre viszont megjegyezzük, hogy bár gondosan átolvastuk, nem találtuk meg ama helyeket, hol a jó monográfiák határait átlépte volna. E munka Győr-vármegye és város míveltség történetét adja az Árpád-kori királyok idejében 1000-től 1301-ig. Az előzményekben két czikk van. I. A történelem előtti kor és II. a történelmi kor. Ezután következik a tulajdonképi munka. Első könyv az Árpád-házi királyok korszaka s a rész három fejezetre oszlik : I. A birtokviszonyok alakulása, a szorgalmi osztály helyzete a Szent-István-féle társadalmi szervezet korszakában. II. Mezőgazdaság és kézműipar és III. a kereskedelem. E formában adja elő szerző nagy apparatussal bíró tudományának gazdag eredményeit, s adja a vármegyének és városnak oly élénk ismertetését, hogy az egész három századot magunk előtt újra leperegni látjuk. Igaz, hogy keze ügyében volt hazánk egyik legértékesebb — a pannonhalmi apátság levéltára, de fel is használta derekasan. És felhasználta ezen kívül a magyar történetírás legjobb müveit, fel a gazdag okirat gyűjteményeket mind s fel az egyes kisebb művek, értekezések legjobbjait, úgy, hogy nem volnánk képesek tán egyetlen müvet is említeni, a hol ez időszakból tárgyára vonatkozólag még valamit találhatott volna. Eelkereste a meglevő eredeti okiratokat, összehasonlításokat tett, a hibás olvasásokat helyreigazította s a tévedéseket helyesen alkalmazott alapos kritikával kimutatta még elsőrangú szöveg-olvasóinkkal s közlőinkkel szemben is. Hivatkozik öreg és itjú történetíróink legújabb munkáikra és értekezéseikre is, nemkülönben Kautz Gyula nemzetgazdaságtörténeti, Kerékgyártó Árpád míveltségtörténeti munkáira. Felhasználta a »Történelmi Tár«, a »Századok«, a »Győri Füzetek«, az »Archiv der Siebenbiirgiscben Landeskunde« sat. szétszórt adatait, nem is említve az idegen nyelven írt munkákat, mint a Jirecek, Maurer, Inama-Sternegg stb. műveit s így munkája megjelenése idejének a szó teljes értelmében színvonalán áll. írónk Győr-vármegye területének őskori adatait is közli s aztán a római maradványokat, valamint jelzi a népvándorlási hagyományokat, kerülvén amaz alaktalan és tárgytalan felfogást, mely mesélő gyermekként hiszi, hogy a népek nyom nélkül tűntek el egymásután s az elmenők, a lehanyatlók mindannyiszor teljesen pusztán, üresen hagyták a terűletet a legközelebb jövők számára. A mű kedvező hatásának egyik oka, hogy a praehistorikus