Századok – 1882

Értekezések - PESTY FRIGYES: Radich Ákos: Fiume közjogi helyzete ism. 662

664 TÖRTÉNETI IRODALOM. 664 ilia egy része már akkor Magyarországhoz tartozott. (128. lap). Egy másik helyen pedig oda nyilatkozik (1. lap), hogy a tengerparti kerület a magyar vezérek és névszerint Toxus herczeg uralkodásának időszakát kivéve, Mária Terézia előtt a magyar állam területéhez soha sem tartozott. Azonban Constantin császár ezeket nem így mondja, mert Toxus vezér nevét nem említi. Ha Radich az eredeti forrást megnézte volna, úgy találná, hogy Constantin ide vonatkozólag csak annyit mond, hogy a horvátok a hegyeknél határosok a magyarokkal. Ezzel igen jól összehangzik a Névtelen jegyző előadása, a tengerpart, és Zágráb vidékének elfoglalásáról a magyarok által. Szerző annak bizonyítására is vállalkozott, hogy Fiume még kevésbbé képezte valaha Horvátország kiegészítő részét, más országba sem volt kebelezve, hanem mindig önsorsa felett rendelkezett, valamint hogy a tengerpartnak Magyarországba való bekeblezése törvényes úton jött létre. Mind ezekre a maga helyén megjegyzéseinket előadni kívánjuk. Fiume városának eredét, és ősi történetét homály fedi, és történetíróink e bajnak okáúl azon körülményt tekintik, hogy midőn Angelo Trevisano 1509. évben e várost hamuvá égette, az ágostoni szerzet kolostorában őrzött városi levéltár, és azzal együtt a város történetét tárgyazó »Liburniae Chronicon« is elpusztúlt. Azonban nem kellene minden reménynyel felhagyni e Chronicon feltalálására, mert vannak írók, kik a levéltár pusztúlását tagadván, azt állítják, hogy a velenczeiek azt magukkal vitték. így tehát Velenczében tartózkodó hazánkfiának Mircse Jánosnak hálás feladat jutua, ha e Chronicont Velenczében nyomozná. Azt kétségbe vonjuk, hogy a római Oeneum a mai Fiúméval azonosítható, noha az Oeneus folyót a Fiumárával azonosítják. De azt már épen nem hiszszük, hogy Fiume a flanatenses fővárosa lett volna, mert Flanona vagy Flavona, a mai Fianona a Quarnero nyugati oldalán, Veglia és Clierso szigeten túl fekszik, Istriában, és épen e várostól vette a quarnerói öböl régen a Sinus fianatensis nevet.1

) Az epigraphia sein támogatja Oeneum azonosságát Fiúméval. Mommsen a Corpus Inscriptionum Latinorum III. kötetében a 388. lapon a következőket mondja: »Tituli ex locis intermediis (t. i. Seniától Tarsaticáig) non prodierunt, excepto fragmento eolumnae miliariae reperto ad Bueearitzam ; sed habemus aliquot repertos prope Fiume, quos consentaneum est superesse ex ruinis antiquae Tarsaticae. Ex his apparet oppidum habuisse formám reipublieae Bomanae et II. viros iure dicundo ei praefuisse.«