Századok – 1882

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A naptárjavítás történetéhez. 656

TZTir L Ö F ZÉ L É -A NAPTÁR-JAVÍTÁS TÖRTÉNETÉHEZ 300-ados évfordulója alkalmábólJ) A kassai leyéltárból újabban napfényre került néhány levél feljegyzésre méltó adatokat szolgáltat a naptár-javítás történetéhez hazánkban. A XIII. Gergely pápa által 1582-ben megindított naptárjavítás, a mint tudjuk, némely országokban nagy ellenzésre talált. Igy hazánkban is. Nem is lehet felette csodálkoznunk, nagyrészt magából a dolog természetéből következett. A nép zöme conservativ természetű: szívósan ragaszkodik a megszokott intézményekhez. A legtöbb embernek nem fért a fejébe, mire való az, hogy tíz napot átugorjanak az időszámításban ; a legtöbben nem tudtak megbarátkozni a gondolattal, hogy okt. 4-én este nyugalomra térve, másnap 15-ére virradjanak. De emellett az általános (legalább a köznépnél általános) s az emberi természetben rejlő idegenkedés mellett egyéb okok is közreműködtek az új naptár ellen indított szó- és tollharczban. Sokan vallásos kérdést csináltak belőle. A protestánsoknál könynyen felébredt a bizalmatlanság s nyílt homlokot formáltak ellene már csak azért is, mert a pápától indúlt ki. A felekezeti elkülönzés az új naptárral szemben legélesebben nyilvánúlt a német birodalomban, a katholicus rendek elfogadták még 1583-ban, míg a protestánsok (több meghiúsúlt kiegyezési kisérlet után) csak 1699-ben határozták el magukat a javított naptár életbeléptetésére, de még akkor is a húsvétot másként számították, a mi eltérésekre szolgált alapúi; csakis 1775-ben II. Frigyes közbenjárására fogadták el véglegesen az új naptárt. Magyarországon szerencsére nem nőtte ki magát ily határozott vallásos kérdéssé az új naptár ügye ; bár tagadhatatlan, hogy x) Közleményünk összeesik a naptár-javításnak nemcsak 300-ados évfordulójával, de mintegy a napjával is, a mennyiben épen okt. 15-ére történt az ugrás okt. 4-éröl a 10 nap kihagyásával.