Századok – 1882

Értekezések - SZALAY JÓZSEF: Nápolyi László trónkövetelése és Velencze - II. 643

N Л P О L YI L Л S Z L Ó T R Ó N К Ö V E T E L É S E ÉS VELENCZE. (Monuinenta Spectantia Históriám Slavorum Meridionalium IV. és V. kt.) MÁSODIK KÖZLEMÉNY. A Yelenczébe küldött követségnek az volt a feladata, megtudni, mily állást fogna az László föllépésével szemben elfoglalni. Semleges lesz-e? vagy kész bizonyos föltételek alatt vele szövetkezni ? vagy pedig Zsigmondot fogja-e támogatni ? László követeinek előterjesztései két ajánlatból álltak, a melyeket a velenczei tanács deczember 8-ikán vett tárgyalás alá. Az egyik oda irányúit, bogy a két hatalmasság között »jó egyezség és liga« hozassék létre. Miután pedig erre legelőször is az szükséges, hogy »minden anyag eltávolíttassék, a mi köztük viszálynak és ellenségeskedésnek oka lehet«, kész volt a nápolyi követség előterjesztésének második része is, a mely arra volt kigondolva, hogy Yelencze az elsőnek elfogadására hajlandóbbá tétessék. Fölajánlották ugyanis Corfu szigete ügyének, a melyet már ismerünk, rendezését. Olykép okoskodott ugyanis László, a ki mindig igen sokat tartott »magyar királyságára«, a ki gyakorta emlegeté, hogy ő magyar, s hogy épen azért kapta az »inkább magyar, mint latin vagy olasz« László nevet,1) mily hasznos volna e szigetre való minden jogról lemondással megnyerni a velenczeiek támogatását a magyar korona iránti terveihez. Yelencze máskép fogta fel a dolgot. A köztársaság férfiai szemében, mint már följebb említők, a legnagyobb képzelhető veszedelem az volt : Magyarországnak és Nápolynak egy kézben egyesítése. Ezért távol volt tőlök bármely tervnek segélyezése, a mely azt volt hivatva eszközölni. De Lászlónak föllépésétől meszsze volt még Magyarország megszerzése, az nem képezett oly 11

E/.t írja László a velenczei herczeget koronázásáról tudósító 'levelében. Monumenta Slavorum Meridionalium. IV. 479.