Századok – 1882

Értekezések - THALI KÁLMÁN - Ghymesi gróf Forgácb Simon - 617

mint író. 625 hogy az Isten neve bennünk áldossík es másoknak is jó példájúl Ichcssiink. Az Isten is megszabadít minden gonosztúl. — Ámen !« E kis intés is Eorgách Simont egyrészről mint jó atyát, s más részről mint erkölcsi írót mutatja be, kapcsolatban már föntebbi, ez irányban írott nagyobb müvével. S noha már e fiához intézett intelme későbben, bujdosásában kelt és így időrend szerint végül lett volna ismertetendő: tárgyrokonságnál fogva — minthogy épen fiáról volt szó — kapcsoltuk a szepesvári levélhez. Most még egy munkájáról kell szólanunk. VI. 1710. vége felé Rákóczi ügye tudvalevőleg, az országban rémítően pusztított pestis és szerencsétlen hadi események következtében rohamos hanyatlásnak indáit. A fejedelem, Forgáchnak négy évi ráboskodását megelégelvén, Bercsényi tanácsára, — ki unokatestvérének szabadulását már rég előkészíté, — november 16-kán megajándékozá az oly régóta sóvárgott szabadsággal az immár őszinte bűnbánó szegény Simon urat;1

) s megengedé neki, hogy a kilátásba helyezett orosz segédhadak sürgetése végett személyesen a czárhoz induló Bercsényinek visszaérkezését akár idehaza várja be, — akár pedig Eszterliázy Antal, Csáky Mihály, Petrőczy István, Vay Ádám, Ráday Pál, Heilenbach, Radvánszky, Keczer, a Perényiek és más urak példáját követve, Lengyelországba vonulhasson családjával, nagyobb biztosságért. Forgách ezt az utóbbit: a kibujdosást választá. Nem is lehetett egyebet tennie: József császár éltében az ü útjai az Austriai Ház hűsége alá való visszatérésre el valának zárva. r) Forgách maga, sajátkezüleg írja szabadulása ügyében 1710. öszszel Bercsényi által a fejedelemhez benyújtatott emlékiratában ezeket : Ot — a rabot — lelkiismerete »semmi rossz szándíkrúl, annálinkább cselekfcdetnil« nem vádolja ; de »ellenben törödelmes szívvel megvallja, hogy az nímet nemzet között imbibált intempéranter és impetuosa szabad beszidicel fecit malum, quod nolu.it, quod voluit bonum, non fecit ; irreflexe az iidünek mivoltához szóicán : tehetett és okozhatott nagy scandalumot az országban. Melyre nézve nemcsak az eddigvaló büntetíst meg nem veti : de háladó szívvel veszi, megvallván azt, bog}- az ilyen scandalosus szavak az processusát igen aggracálhalták volna, ultra suam priorem opinionem.« (Gr. Forgách-levéltár.)