Századok – 1882
Értekezések - THALI KÁLMÁN - Ghymesi gróf Forgácb Simon - 617
gbymesi gróf forgácii simon lött volna solia vicekirály Egyptomban, lia üldezíst nem szenvedett volna. Az mi mennyei édes Atyánk az ő benne bízó fiait — mind világi s mind mennyei jó végre — szokta látogatni. Ki bízott még Istenben, s elhagyattatott ? Az jó lölkiismíret az Isten ostorát nem büntetísnek, de áldásnak veszi. Emberi mód szerint bizony ucTiíz is ily iszonyú strázsák alatt való rabság,1 ) holott naprúl napra kevesebb reménségben lehet az ember, és mint az barom, csak bé vagyon rekesztve, nem tudja okát, s lölki vigasztalás nélkül, mint az pogánynak, ílni köll. 2) De ezen testi sanyargatásokat Isten malasztja által mind meggyüzi a jó lölkiesmeretnok Istenben való bizodalma, és mint az pálmafa : menníl inkább terheltetik, anuálinkább nyül.3 ) Volt oly reménségem, hogy már meg fognak elégedni iszonyú sanyargatásimmal, vagy hogy könnyebbíteni fogják kemény tömlöczözísemet. Ha tudnám, hogy még tovább lenne rabságom, azon instálnék, hogy valami jámbor papot engednínek mellettem lenni, még is: lölki vígasztalásom lehetne, és velem lehetne asztala ; és legalább nappal az palotákba mehetnék az tisztekkel. Ha azírt szabadulásomban reménséged nem volna : ezekért tígy te is instantiát, — én is fogok supplicálni. Boldog Isten, — bár csak azt mondanák meg : mért szenvedek s meddig akarnak kínzani ?4) Énnékem ugyan, hiszem Istent, se bestelen-A megelőző év őszén ugyanis Simon úr egy éjjel titkon leereszkedik vala a várból s cl akara szökni Lengyelországba; de a kötél elszakadt, ő lezuhant, és reggel ott leié őt az őrjárat, kimarjúlt lábbal a várárkában. Ezért vigyáztanah azóta szigorúiban reá. 2) Szepesvártt, — mint eleinte Munkácson is, — a helyőrséghez képest osak protestáns várkáplán volt, kinek szolgálatával viszont a buzgó katholicus Forgách nem akar vala élni. Munkácsra aztán, sok kérése után, küldött neki Eákóczi egy állandóul a várban maradandó kath. lelkészt. 3) Crescit sub pondere palma. 4) Forgách Simon sokszor folyamodik vala fogságából iigyc törvényes megvizsgáltatásáért ; továbbá ugyanő, neje és fia Zsigmond, valamint a főispánsága alatti vármegye Borsori, nemkülönben Nyitra, hol ő volt a legnagyobb földesúr, (Galgócznak, Ghymesnek, Nagy-Tapolcsánynak, Tavarnoknak ura) megkeresték ugyané végett 1707-ben az ónodi gyűlésre egybegyűlt országos Kendeket, A fejedelem ekkor titkos ülésben az országtanács (senatus) elé terjeszté az elfogatott tábornok ügyét, és miután az előterjesztett adatokból a senatorok meggyőződtek, hogy Forgách, ha ügye rendes vizsgálat alá kerül, a hadi törvény szerint halált érdemelne : megköszönték a fejedelem kegyelmességét, ki őt kíméletből csal• fogva tartatja, miután halálos ítélettel meggyaláztatni előkelő családját átallá.