Századok – 1882

Értekezések - MAJLÁTH BÉLA: Jelentés a sóvári Soos-család oklevéltáráról. 49

KOLÖNFÉÍ.KIC. 49 magyar szivet, Nagyobb politikai lapjaink szerkesztőinek ma bizonyára más hagyatékfölvétele lenne, s temetésök költségét nem kellene közadakozásból fedezni. Ott lenne a kisérők közt az irodalomért lelkesülő magyar ifjúság, fáklyákkal és koszorúkkal. Száznál több lap búcsúja hangzanék utána s az évről-évre megújúló Mindenszentek estején az ünneplőmécs világa sem hiányoznék. De mégis meg kell vallanunk, hogy javult irodalmi viszonyink daczára, sok hasznos életű iró él még ma is, kivált elaggott korában nagy szükölködésben. Ez egy fekete pontot képez nemzetünk belső életében, mely a Pánczél hagyatéki jegyzőkönyvéhez hasonlóan összeszorítja a nemesb szívet s elborulttá teszi a hazafiúi kedélyt. Oly szép pályán, annyi ideig a nemzet előtt világolni s végre mégis oly sorsban halni el, ez az, ami lehangol, de a minek megváltozásához immár biztos a remény. JAKAB ELEK. JELENTÉS A SÓVÁRI SOOS-CSALÁD OKLEVÉLTÁRÁRÓL. >) A M. Történelmi Társulat tizenkét évi működésének s kivált vándorgyűléseinek becses eredményeként üdvözölhető ama tény, melynél fogva mindazon oklevelek, iratok, levelezések, melyek századokon át elrejtve, jól rosszul fen tartva, ez ideig a történésznek, a történet-kutatónak hozzáférhetlenek valának : immár napfényre kerülve, a hazai történetírás hézagait pótolni hivatva leendnek. Feltárulnak a leveles-ládák, s egymásután jutnak felszínre a becsesnél becsesebb adatok, melyek a nemzetélet régelmúlt századait megvilágítva, előnkbe tárják cultur-életünknek, birtok-jogviszonyainknak, egyházi, vallási, politikai, feudális, hadi eseményeinknek nevezetes mozzanatait, melyekről régibb történészeinknek tudomásuk nem volt, mert a féltékenyen őrzött levéltárakba bepillantást nem szerezhettek. Az utolsó tiz év alatt közkincscsé vált s felhalmozott oklevéltári adatok, kiadatlan okiratok rendszeres feldolgozása, csak most tárhatja az olvasó elé ezer éves fejlődését mindannak, a mihez magyar név, míveltség, ipar, élet és vér tapad. Alighogy a Kállay, Jeszenák, Eszterházy, Hanvay, Danch és Berényi családok leütötték a lakatot oklevéltáraik ajtajáról s a magyar nemzeti múzeum oklevéltári osztályába letéteményképen elhelyezve, a tudós közönségnek hozzáférhetővé tették : íme a múzeum oklevéltári osztályában, ezen letétemények sora ismét *) Felolvastatott a M. Tört. Társulat v. ülésében. Századok. 1882. I. füzet. 55