Századok – 1882

ÁLLANDÓ ROVATOK - Vegyes Közlések - 436

436 tárcza. téneti emlékekből és vándorgyűlések utján ébreszti az érdeklődést, történetírást, de kivált a megyére vonatkozó ismereteket terjeszti. 1879 óta rendszeresen megtartattak ezek a gyűlések s azoknak eredménye a jelen érdekes és változatos tartalmú évkönyv, mely 2 tábla rajzzal van ellátva s melyről bővebben is fogunk szólani. Az alakuló közgyűlés nov. 6-án volt, melyen Lipp Vilmos tartott felolvasást. A társulatnak 145 tagja van ; ezek közül 11 alapitó. Elnöke Kacskovics Sándor s titkára Melhárcl Gyula. A választmány 80 tagból áll. A tagdij egy évre 2 frt, az alapítvány 50 frt. A ínuzeum adomány és vásárlások által szépen gyarapodik : van 289 mübeescsel bíró tárgy, 13 őskori állat s növény-maradvány, éremgyüjtemény, okirat gyűjtemény s könyvtár. Szóval az egylet gyarapszik s főrendeltetését, hogy a megyei történelmi emlékeket megmentse a megye számára, sikkerrel teljesíti. — A IIÜNYADMEGYEI TÖRT. És KÈO. TÁRS. dr. Sólyom-Fekete Ferencz buzgó és szakavatott vezérlete alatt mind nagyobb virágzásnak indúl. Legújabban a közoktatási miniszter a várhelyi amphiteatrum és az ujabban felfedezett Mithras-templom feltakarására 500 frtot engedélyezett. A munkálatok megkezdésére Torma Károly vállalkozott. VEGYES KÖZLÉSEK. F FOGAKASSY MIHÁLY, erdélyi püspök, társulatunk alapító tagja, márt. 23-án 82 éves korában jobblétre szenderült. 1833-ban gyulafehérvári kanonokká neveztetvén ki, inint ilyen : »Az erdélyi püspökről polgári tekintetben« czímű történeti munkát adta ki Bécsben. Egy régi vitás kérdéshez szólt hozzá, hogy van-e joga az erdélyi püspöknek a főkormányszék tanácsában mint első tanácsos részt venni. Gazdag jogi és történelmi ismerettel s higgadt mérsékeltse'ggel szólott a kérdéshez, s a munka a maga idejében méltán nagy feltűnést okozott. A boldogult nagy kedvelője volt a tudományoknak, főkép a történettudománynak. Valamint életében minden alkalommal kimutatta vonzalmát, utolsó müve is hasznos szolgálattétcl volt a történettudománynak. Ugyanis Kolozsi Antal préposttal megíratta az erdélyi püspökség egyházainak történetét s azt az 1882-iki »Schematismus«-ban kiadatta. E munka, melyre még visszatérünk, valóban becses forrásmunkát képez, mert nemcsak a régibb nyomtatásban megjelent adatokat dolgozza fel, hanem azokat is, melyek levéltárakban s az egyházi irattárakban vannak szétszórva. Megjelenését