Századok – 1882

NÉVTELEN CZIKKEK - Törvényjavaslat a gy.-febérvári káptalan s a kolosmonostori conv. orsz. ltáraknak a m. országos levéltárral egyesítéséről 433

tárcza. 433 TÖRVÉNYJAVASLAT a g y ti 1 a-f eh ér vári káptalani és к oloz s-m onostori conventi erdélyi országos levéltáraknak, a magyar országos levéltárral egyesítéséről. 1. §. A gyulafehérvári erdélyi káptalannak gondviselése alatt levő gyulafehérvári káptalani és a Kolozsvárt levő kolozsinonostori eonventi erdélyi országos levéltárak a magyar országos levéltárral egyesittetnek és Buda-Pestre szállíttatnak. 2. §. Jelen törvény azonnal hatályba lép. 3. Jelen törvény végrehajtásával a belügyminiszter bízatik meg. Indokolás. Az erdélyi két hiteles levéltár lényegesen különbözik a magyarországi hiteles helyek úgynevezett országos levéltáraitól. — Míg Magyarországon a hiteles helyek megmaradtak napjainkig a római katholikus káptalanok és eonventek kezében : Erdélyben a reformatio secularizálta a gyulafehérvári káptalani és kolozsinonostori eonventi levéltárt és azok kezelését három-három, a fejedelem által kinevezendő világi emberre bízta (Approb. С. IV. R. XVIII. czím), egyúttal azonban valóságos országos, vagyis állami levéltárakká tette, a hová a törvények eredeti példányai (Approb. C. III. R. XII. czím), a liber regiusok (Comp. Const. IV. R. XIII. czim) az adó- és dézsma-lajstromok (Appr. C. II. E. X. czim 4. czikkely, III. R. II. czim 9. czikkely) leteendők voltak. Megszűnvén Erdély függetlensége, III. Károly király 1729-ben, még mielőtt a törvényhozás megszüntette volna a katholikus egyháziakat kizáró rendelkezést, a két levéltárt a gyula-fehérvári erdélyi káptalan gondviselése alá helyezte, de nem egészen úgy, a mint a secularizátió előtt volt. A káptalannak igazgatása mellett ugyanis, melyet a Kolozsvárra került kolozs-monostori eonventi levéltárra nézve egy kanonok, mint conservator gyakorolt, a levéltárnoki teendők Gyula-fehérvárt két —• egy katholikus s egy református — a kolozsmonostori levéltár tekintetéből pedig három : egy katholikus, egy református, egy unitárius világi requisitorra bízattak. E rendeletileg teremtett állapot, mely tulajdonkép sem a reformátió előtti, sem utáni állapotnak nem felelt meg, nem változott az 1744. VII. t.-cz. után sem, mely az approbatáknak a papságot kizáró rendelkezését megszüntette, megmaradt mai napig s annak megváltoztatása csak azért indítványoztatik törvény útján, mert némely oldalról abbeli aggodalmak merültek fel, mintha az állapotnak megváltoztatása közigazgatási úton eszközölhető nem volna. A mi a törvényjavaslatba foglalt intézkedésnek érdemét illeti : az, nem is tekintve, hogy e két levéltár részben az Erdély -lyel a fejedelmi korszakban kapcsolatban volt magyarországi részekre is vonatkozik, szükségképi következménye az uniónak. Erdélynek Bécsben volt kanezelláriai, Kolozsvárt volt főkormányszéki, Nagy-Szebenben volt kincstári levéltára már is Budapesten vannak s ezek mellől magának Századok. 1882. V. füzet. 30