Századok – 1882

Értekezések - SZILÁGYI SÁNDOR. - Károlyi Árpád : Fráter Gy. levelezése. Ism. 428

428 történeti irodai.ом nem is kimerítő — de kulcsot nyújt a század feninaradt levelestáraihoz. Salamon mutatta ki a végvidéki tisztartói állás fontosságát— munkája támogatást és bővítést nyer az itt közlött adatokkal. Természetes, e munkában sok vonatkozás van köztörténeti dolgokra is: Nagy Imre jegyzetei az olvasónak felvilágosítást és tájékozást nyújtanak arra nézve — s ezek. valamint bevezetése és végszava, épen oly alapos, mint szükséges felszerelése az emlékiratnak. A Pálóczi Horváth család naplója e család öt tagjának feljegyzéseit foglalja magában 1622—1790-ig. Az első félszázadból inkább családi magán-viszonyukra vonatkozó följegyzéseket találunk, aztán vegyesen családiak és köztörténetiek váltják fel egymást, Egy középszerű család története az, leginkább a család számára írva, s már ez is eléggé igazolná a munka kiadását, akkor, midőn a közfigyelem oly nagy mértékben fordúl a mivelődés történeti adatokra, ha Rákóczy Gy. lengyelországi útjára, a bujdosók, a Theököly és Rákóczy kor történetére vonatkozó feljegyzések még nem nevelnék is a naplók becsét. Sz. S. Fráter György levelezése. 1535—1551. A bécsi cs. k. állami levéltárból közli dr. Károlyi Árpád. (Codex Epistolaris Fratris Georgii Utyeseuovicz stb.) Budapest, 1881. 8-adr. 367 1. Ára 2 frt. A magyar történetírásnak egyetlen alakja sincs, kire nézve magában a magyar korona területén oly ellentétes nézetek uralkodtak volna, mint arra a »pauper egenus« barátra nézve, ki a Fráter György nevet Európaszerte ismertté tette. Legpraegnánsabb példája ennek, hogy Horváth Mihály a 40-es években kiadott »A magyarok története« czímü koszorús művében elismeréssel adózik ugyan tehetségeinek, de jellemét legalább is kétesnek találja. Az erdélyi történetirók felfogása ezzel sohasem talált, s a csalfaság és a kétszinűség politikáját nem vetették az alvinczi vértanú szemére. S midőn a bújdosó Horváth száműzetése napjaiban a brüsszeli levéltárban Ferdinánd levelezéseinek egyrészét megtalálta,egészen más meggyőződésre jutott a szegény barát iránt. Még az 50-es években jött ki »Történelmi zsebkönyv« czím alatt, egy kötet becses tanúlmány Hatvani név alatt (Protmann-t kivéve, minden magyar ember tudta, ki az a Hatvani), melynek négyötödrésze Martinuzzi élet- és jellemrajzát foglalta magában. A kétszínűnek vélt ember jelleméhez Horváth megtalálta a kulcsot s az ekkép jellemzett Fráter egészen más színben áll az olvasó előtt, mint a »Magyarok történeté«-nek Martinuzzija. He Hor-