Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Tököli Imre és a bújdosók. 399

% és л dujdosók. 413 járúit meghasonlása Telekivel. Érintém ez összezörrenést, mely­nek okai nem elég világosak. Annyi kétségtelen, hogy természe­tük épen nem dicsekedhetett a könnyen összeférés föltételeivel. Telekiben a nagy elme metsző gúnynyal társult, hangjában, mo­dorában sok, mi nemcsak a hiúságot, hanem a természetes önérze­tet is sértette. Tököli— s ez az ifjú kor kiváltsága — patheticus; elevenjét könnyen hozzáférhető helyen tartja, idegesen érzékeny, s mindig kész a megtorlásra, még ha a sérelem csupán vélt is. Vitájuk éveken át tart, ők érintkeznek szakadatlanúl személyesen és levél utján, az őszinte megbékűlés hite nélkül. — És a megbékéltetést czélzó minden kísérlet meddő maradt. Somlyai találkozásuk 1680 őszén csak ama fanyarság és kelletlenség által vált emlékezetessé, a melylyel egymás ellen tüntettek. A török jóakaratát a hadi si­ker és a rokonszenves egyéniség a Tököli részére vonta ; Teleki a török előtt soha sem kedves államférfi, hiteltvesztett, befolyni meg­szűnt a bujdosók ügyeibe. Im miért vette Tököli oly könnyedén Teleki elhidegülését. Momentán szüksége nem volt reá, s a jövőre sem gondolt vele. Cserei följegyzése, hogy Teleki ifjú vetélytár­sát méreggel akarta láb alól eltenni, nem valószínűtlen és mégis alig hihető. Ha Tököli e mérgezési kísérletet csakugyan megtudja, színlelt barátságból is folytatja-e a levelezést Telekivel, s össze­köttetéseit végkép csak akkor szakítja meg, midőn mint feje­delemségre tör őt, megnótázzák és erdélyi javait részben Teleki örökli ? Néhány év alatt az ifjú vezér sok örvényt lábolt meg, ki­járta a katonai iskolát, s megszilárdítá eladdig páratlanúl a föl­kelés ügyét. Már számbaveendő ellenség a bujdosó kurucz, félel­mes a láng, melyet a közelégületlenség lobbantott föl. A kurucz hadi szerencse azonban csak Ígéreteket csikart a dynastától. A béke óhaj ismételten megjelenik, mint tünő árny és mindannyiszor ujabb csatazaj riasztja el. A török hatalmas erőfeszítésében csak a gyönge szem nem veszi észre a haldokló vonaglását. A kolossus összedőlni készül, a sarkába kapaszkodót menthetetlenül ma­gával rántja. Nem egészen Tökölin, nem is csupán becsvá­gyán múlott, hogy a többszöri békekisérletek meghiúsultak. Lipót király makacsúl vonakodott az alkotmány visszaállítá­sának, a sérelem orvoslatnak biztosítékait adni. Hogy is alkudoz­hattak volna komolyan, mikor Lipót király ellenfelét kicsinyelte, az meg nem bízott ígéreteiben? A kormány czéljaival annyira tisztában volt, hogy a békeföltételek megtartásának garantiáit sem a Tököli, sem senki másnak kezébe le nem teszi. Drágállották ily áron a békét. Elszédíteni Tökölit, s ez által a fölkelést elal­tatni, megvalósítható gondolatnak látszott. —- E szerepre Zrínyi Ilonát, Eákóczi Ferencz özvegyét jelölték ki. Zrínyi Ilona és

Next

/
Thumbnails
Contents