Századok – 1882

Értekezések - ZILAHI KISS BÉLA: Tököli Imre és a bújdosók. 399

406 tököli imre talán olykor ki is fakadt, liogy jókiszemüket megcsalják; de nem valószínű, hogy az erdélyi fejedelemtől s a portától el akart volna szakadni. Elégületlensége azonban megjárta bálónak, a melyben elfogják. Tököli, bár kezdetben elfogatási parancsot sürget ellene, valószínűen Teleki tanácsára megváltoztatja tervét, s a hadak előtt iparkodik állását tarthatatlanná tenni. Elhíreszteli, hogy Wesselényi ellene bujtogat, becsületében gázol, a török előtt »incarnatus német«-nek rajzolja, a ki a haza ügyét meg fogja buktatni. A végbeliek körében nagy hitelre talál, hűségökről biztosítják őt és pártfogóját, elhalmozzák a bizalom jeleivel, s követelik az ármánykodó Wesselényi elfogatását. Ez azonban csak erőszakkal mehetett volna végbe, talán csak is vér árán ; mert a mezeiek ismételten Wesselényi mellett nyilatkoztak, s esküt tettek, hogy vele élnek, vele halnak. Hagyták hát, hogy a dolog érlelődjék, s ennél helyesebben nem is tehettek. Wesselényi neszét vette, hogy mi van ellene készülőben, s nem lévén sem elég merész, sem eléggé körmönfont cselszövő, vergődéseivel csak a hálót bogozta összébb. Hűségét azonban ismételten nyilvánítja az erdélyi udvar s a fényes porta iránt ; hivatkozik arra is, hogy őt a rendek választák a hadak fejévé, a fejedelem méltóságában megerősítette, s panaszkodik, hogy méltatlanúl, álutakon akarják tisztségéből kitudni. Teleki azonban panaszait és vádjait ügyesen paralizálta, s azzal maga Wesselényi is tisztában volt, hogy âz udvar Tökölihez hajlik. Mozgott tehát, hogy személyét és tisztét valami módon biztosítsa. Talán nem is a bátorság hiány, hanem a lelkiismeret köté meg kezeit, hogy nem nyúlt oly eszközökhez, a melyek diadalra segíthetik. Tény, hogy a végbeliek és Tököli támadásától tartottak, s ha azt teszi, a Tököli pártot egy időre szétugraszthatja. Önvédelemre gondolt első sorban ; hitte, hogy magát félelmessé tévén, Tökölivel kiegyezhetik. Hadad várát őrséggel, éléssel látja el, hadait hűségre újabb eskükkel kötelezi, s puhatolódzik a váradi pasánál, hogy megsegítse. A török késznek nyilatkozott őt néhány szolgájával a váradi várba befogadni ; de határozottan elutasított minden ajánlatot, s nem ártotta magát a vitába. Tököli előtt nem soká maradtak titokban a Wesselényi törekvései, s az erdélyi udvarnál annál buzgóbban kongatta a lárma-harangot. Leveleiből világos, hogy a halogató udvarra rá akart ijeszteni. Többször írja, hogy Wesselényi lázadást szít; becsmérli a fejedelmet; rossz nyelvével fejükre idézi a porta haragját, sőt arra is gondol, hogy alattomban a némettel megbéküljön. Nem egész valószínűtlen, hogy a zaklatott Wesselényi jártatta is efféléken a fejét. Néhány hónap óta üldözött vad, a háló mind inkább szorul, mi természetesebb tehát, hogy bármely menedéken kapva kapjon. Tököli megapasztá híveit, hévvel sür-