Századok – 1882

Értekezések - SZILÁDY ÁRON: Három hegedűs ének. 25

Oh bort elegítvén vízzel, Az gazda iól tart retekkel, Torkomat mossa sós vízzel, Fejemet káposzta le'vel. Yígan nagiokat rikkantok, Senkitől semmit nem tartok, Sok országot elől hozok, Melliekröl imígjen szólok : Álnok társok az kjk uattok, Járt-költ útamot tuggjátok, Azt megh nem tagathattjátok, Hogj voltam vándor társotok. Igen keménien húsz hétben Usztem az mívet Erdéljben, De nem sokára elmémben, Megh szakaszkodám testemben. Mester valék az kő miben, De nagj kárt teőn én testemben, Hét napig feküvém az hévben, Megh vnám magam az hétben. Indolék magiar országban, Fazék gjártó lök Kassában, Onnét el szekém Tokajban, Mert módot lelék dolgomban. Hogj kedvem lön az ezatára, Jövék Erdéliben Patára, Rosdás kardom oldaloinra, Kötém tariszniám niakamra. Az ezaplárhoz be hívának Közepin szepesi piacznak, Pénszemtől iól megh fosztának, Eb köszönie megh tótoknak. Le vetém (vetém) sárga cziszmámot Útnak eresztém lovamot, Lovam ragadá magamat, Czak nem szakasztá niakamot.