Századok – 1882

Értekezések - SZILÁDY ÁRON: Három hegedűs ének. 25

ÉNEK. 33 A mi az igricz szó jelentését illeti, az a joculatornak felel meg. Nem valamely bizonyos hangszer kezelőjét értették alatta, hanem általában mindazokat, a kik mások mulattatása végett bármily hangszeren jutalomért játszottak, saját vagy mások ének- és szóbeli előadását kisérték. Erre mutat a bécsi codex amaz egymásiitán háromszor olvasható helye (125. 126.127. 1.), hol »a trombitának, sípnak és hegedűnek és bozfában alkotott igrecz késségnek és soltárnak, dobnak és minden igrecz késség nemzésének szózatjáról«— beszél1). — Legrégibb s legközönségesebb volt bizonyára a síp és dob, a honnan a Sipos és Dobos szó, mint név már 1138-ban előfordul a dömösi apátság alapító levelében2). Mindkettő ősrégi hangutánzó szó. Ugyanez mondható a hegedőről is, noha Simon hegedés-nél, ki 1437-ben élt, régibb hegedűsről nincs emlékezet3

). E hármat a »Gólya, gólya gilicze« kezdetű gyermek-vers is összefoglalja, midőn a gólya véres lábát síppal, dobbal, nádi hegedűvel gyógyíttatja. A betegségeknek zenével való gyógyítása, a népek életének legelső idejében divatozott. A görögök Theophrastus szerint fuvolázással gyógyították a köszvényt, Homérnál énekkel a vérzést. 4

) Az igrecz-késségek emez eredeti magyar nevén kivül a koboz a török nyelvekből, talán kún-tatár uton származhatott hozzánk. 1364-ből maradt fenn az oklevél, melyben egy Miklós nevű ember Kobzos melléknevet visel (Nicolaus dictus Kobzos 5). — A bécsi c.-ből vett idézetben már a legliihetőbben olasz nyelvből kölcsönzött trombita szorítja ki a régi magyar kürt szót; mig a Jord. c. (136.899.1.) mindig a kgrt-et használja, mely Constantinus Porphyr. Kürtiigcrmati-ja után, mint helynév először 1075-ben tűnik elé a garam-sz.-benedeki apátság alapító levelében 6). Az egykori királyi kürtösökre valló Kürtös helynév pedig 1112-ben fordul elé. Mint a trombita, a lant is az olasz nyelvből került hozzánk. A muzsika a latinból, az igrecz pedig a szlávból, hol a játékot, jelentő Igra szóból képezve igra.cs, igracz, igryvac alakjait találjuk. 7

) — Az azonban bizonyosnak vehető, hogy az igrecz is egy ős szavunkat szorította ki a használatból, mert a nélkül a Sonitum tubae et listulae et citbarae, sambucae et psalterii, et symphoniae et universi generis musicorum etc. Dániel III. fej. 2) Cod. dipl. II. 95. 105. 1. 3) Hazai okit. 398. 1. 4) Odyss. XIX. 457. 6) Zichy с. III. 255. 1. e) Cod. dipl. I. 435. 1. — Knauz, Mon. Strig. I. 57. 1. ') Paur Iván, Hazánk, 1858. 18. 19. 1. Századok. 1882. I. füzet. 3