Századok – 1882
ÁLLANDÓ ROVATOK - Történelmi Könyvtár - 354
wesselényi fekencz. 355 talpig derék s mélyen vallásos érzésű ember volt, keveset lehetett együtt s tőle nem sokat tanúihatott és lehet, hogy ismeretköre, világban forgása nagyobb is volt, mint az erdélyi tanács úré, ki hol Erdélyben, hol Lengyelországban tölté életének nagy részét, mi miatt nem volt módja fiaival eléggé foglalkozni, kik a tetemes anyai birtokok körűi forgolódtak. Az is lehet, hogy Ferencz előtt nem lehetett nagy tekintélye a korán vénült beteges apának, de az bizonyos, hogy a leendő »nádor ispán« családi erényekkel nem igen dicsekedhetett, e helyett az idegenek közt szükséges külső urbanitást, hajladozást, kellemes külsőbe burkolózást jókor és bőven elsajátította. Hisz könnyen feltehető, hogy a nagyanya Perényi Borbálának s harmadik férjének Ostrosith uramnak, valamint a nagybátya Esterházy Miklósnak is úgy és akkor tetszett leginkább, ha kellemesen s megnyerőleg viselte magát ama fényes udvari körökben, melyekbe korán bevezették. Iskolába is olyanba járt1), hol az urbánus magaviselet és társalgási ügyesség, az emberek közt forgolódni tudás ép úgy feladata volt a jó tanítványoknak, mint a latin nyelv vagy a jó katholikusság törvényei. És mind ez helyes, mind igen jó dolog mindaddig, míg a megszokás által nem érinti az ember jellemét, mindaddig, míg az ítélet elég erős meghatározni, hogy meddig lehet és kell előzékenynek, engedékenynek lenni s azontúl egy hajszállal se ; mert különben tévedésbe hozzuk, elámítjuk, a kivel ügyünk van s olyanokra kötelezhetjük magunkat csupán udvariasságból, melyek kivihetetlenek. Wesselényi aligha volt képes e határok pontos jelzésére. Pedig más tekintetben sokszor önálló hajlamúnak mutatkozik, mondhatnám önfejű. Önállósága fejlődöttségére nézve érdekes adat, hogy már 14 éves korában saját aláírásával állít ki egy kölcsönszerződési okiratot2 ). Húsz éves korában (1625.) ép a koronázási ünnepen, neve a királyi apródok közt fordúl elő. Ez után nem sokkal vette át édes anyjáról örökölt szép birtokait, a strechnoi és tepliczi uradalmakat8 ) ez utóbbi helyen halt el a betegeskedő Wesselényi x) 1617—1623-ig járt a nagy-szombati iskolába, mely akkoriban a jezsuiták vezete'se alatt állott. 2) Országos Levéltár N. R. A. fase. 1702. 71 nro. 8) Sztrecsen sziklavár a Vág partján, Trencsén-vármcgyébeu 25*
