Századok – 1882

Értekezések - SZILÁDY ÁRON: Három hegedűs ének. 25

ÉNEK. 31 tőlök ; de a zsinati végzés hatálya nem terjed ki a világiakra is. Nem terjedhetett ki, mivel kétségtelen az, hogy árpádházi királyaink udvarában épen oly szükség volt a joculatorokra, mint Mátyás vagy II. Lajos udvarában. A nagyok s hatalmasok pártolása mitsem enyhíthetett az egyházi fenyíték szigorúságán, mely a szegény művészekre nehezedett. A XV. század második feléből maradtak ránk többek közt egy magyar egyházi szónoknak latinul írt, de minduntalan magyar szókkal s mondatokkal tarkázott vasárnapi beszédei, melyek egyikében azon kérdésre : vájjon adható-e az úr teste az síposoknak ? e határozott felelet olvasható, hogy : nem, mert sem az isteni méltósághoz, sem az egyházi fenyítékhez nem volna illendő, ha az úr teste ezeknek adatnék.J) Az egyház eme megvető lenézésének súlya alatt is élt s virágzott az igreczség, melynek emlékét pár esetbenépen olyan oklevelek tartották fenn, melyek kiválóan vallásos vagy egyházi férfiak által állíttattak ki. így például a legrégibb adat a zala-megyei Igriczi falunak neve, melyet ygricze alakban már Sz.-Istvánnak a Zalai apátságot alapító s 1019-ben kelt levelében olvashatunk. Ez az 1019-dik év bizonyosan megóv bennünket attól, hogy következtetésünket valaki csak kissé is merésznek mondja, midőn a már ekkor előforduló helynevet s azokat, kiktől a hely nevét nyerte, a vezérség és pogányság maradványának nevezzük. Nem lehetetlen, hogy Sz.-István mély vallásossága távol tartotta az Igriczeket a királyi udvartól, s valószínű hogy még Sz.-László sem bocsátotta őket oda ; de másfelől az is bizonyos, hogy jóval XIII. századi feltűnésök ideje előtt létezni kellett a királyi igriczek osztályának. IV. Bélának ugyanis 1244-ben kisebb gondja is nagyobb lehetett, mint hogy a pozsonyi vár számára ioculatorokról gondolkozzék, — pedig midőn ebben az évben Farkas és Dávid nevű hívei az ő testvérének Sz.-Erzsébetnek tiszteletére a kápolnai Sz.-Erzsébet egyházat építették, ő egyebek közt Igricz nevű falut, az ő pozsonyi várabeli joculatoroknak birtokát is ezen egyházhoz csatolja.2) — Később 1313-ban, midőn ezen egyháznak és egy meg nem nevezhető másiknak papjai és patrónusai közt a kettőnek határa felett folyt hosszas pereken Tamás esztergomi érseknek kellett eldönteni : Utrum corpus Christi debet dari histrioiiibus az síposoknak: respondetur quod non, quia пес diuinae maiestati, пес ecclesiasticae disciplinae competit, quod eis corpus Christi daretur. Eyydemi könyvtár 97. sz. latin cod. 235. lapján. 2) Primo Kapusd, villa porcariorum nostrorura castri posoniensis. Item hjrech villa Joeulatorum eiusdem Castri nostri circa fluuium Barzanch etc. (.Haz. olcltár 11. I.)