Századok – 1882

Értekezések - LÁNCZY GYULA: Széchényi Pál kalocsai érsek s magyar nemzeti politika (1642-1710.) Koszorús pályamű: 273

276 széchényi l' A t. állása, a nemzeti alkotmány tényszerű fentartása s a magyar közjog alapján a korona és a nemzet közötti solidaritásnak megóvása fel- és lefelé : ez a törekvés azon férfi minden cselekedetén is végig vonul, kinek a magyar egyliázfejedelmek s országnagyok sorában a legnagyobb aggkor jutott osztály részéül, a nélkül, bogy az évek súlya alatt megyőződéseinek erélye meghajolt volna. — Midőn azonban Széchényi György az esztergomi prímás 1695-ben kimúlt s utódja azon férfi lőn, kinél a történeti magyar alkotmány ellenségei között lehettek konokabbak, de nem volt veszélyesebb : ekkor e magasztos érzetek hagyományosáúl azonnal előlépni látjuk öcscsét, a kalocsai érseket, s a jogszerű nemzeti öntudat,a királyi esküvel biztosított alkotmány benne újra megtalálta szószólóját és védelmezőjét. Történeti szereplésének ez kiindúlása. Amaz emlékezetes jelenet óta, midőn Bécsben, a császári várpalotában, az elképedt és megnémult országnagyok között ő talál szavakat és bátorságot szembeszállni a Kollonich előterjesztéseivel, melyek magának a fejedelemnek bensőbb aspiráczióit tolmácsolhaták — a férfias elszántság s a közbelépés merészsége őt azonnal a törvényes nemzeti ügy vezérbajnokává avatja. Sajátságos, de fölötte jellemző találkozása a véletlennek, hogy a jelenlevők közt első az a férfi jegyzé fel ama megkapó jelenetnek tényét — s az ő sorainak jellemzése Széchenyi Pálról megy át a magyar történelembe, ki évek múlva hívatva lőn mintegy az érsek friss sírhantja felett, megkötni, formába önteni azon békeművet, melynek eszméi és létesűléséért amaz éveken keresztül küzdött és fáradott a nemzetnél és az uralkodónál egyaránt. Bár történelmi irodalmunkban már-már közhelyszerűekké váltak, mégis lehetetlen nem idéznem azon emlékezetes sorokat, melyeket »Eletének emlékezetes folyási«-ban Károlyi Sándor jegyzett fel : »meg kell vallanom, írja, jobbára mind kétségbe estünk, valahogy oly erős kőkertben az hallgatás és bátortalanság miá egészlen el fogunk nyomattatni, mind az által az Isten ő szent felsége egy méltóságos, igaz magyar hazájának s koronájának állhatatos hívét, papi méltóságba helyheztetettet, megbátorítván, törvényünkön fundált bölcs propositióval ellenünk felindúlt haragját az felséges udvarnak annyira mitigalta « Az ítéletet, melyet e sorok a meg nem nevezett Széchenyi-