Századok – 1882

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Magyarország és a cambrayi liga 1509-1511. - I. 177

200 magyakotiszág »Isten a tanúm, — így kezdé — liogy mindenkor egész erőmből, mintha Yelencze legjobb és legkitűnőbb polgárainak egyike volnék, támogattam a signoria érdekeit.« Kizárólag az ő érdeme — úgymond — hogy a közelebb egybehívott országgyűlés elhalasztatott. Es a kedvezés, melyet a köztársaság iránt folytonosan bizonyít, annak ellenségei részéről gyűlöletet és üldözést vont rá. »Ekkorig, Istennek hála, Magyarország nem okozott Velenczének bajt... Reméllem, de nem ígérhetem ; nem ígérhetem, de reméllem, hogy az ország ezentúl sem fog ellenetek fegyvert fogni.« Mindazáltal utal az ellenséges hatalmak igyekezeteire, és kiemeli, hogy ő úgyszólván elszigetelve áll. Sokkal nagyobb azoknak száma, a kik tájékozatlanok a világ ügyei körül, mint azoké, a kik elég tapasztalással bírnak. Nem mindenki látja át a német király ajánlatainak hiú voltát. Nem mindenki fogja fel, hogy török támadás esetén, az ország rég elveszett, mikorra Franczia- vagy Spanyolországból a segítség megérkezik. Kevesen tudják, hogy Dalmátia kevés hasznot hozna, és azt nehezen lehetne megtartani. Jó volna, ha a rendeket általános nyilatkozatokkal ki lehetne elégíteni ; de ez nem megy. О tehát azt a tanácsot adja a signoriának, hogy a szövetség megújítása czímén, az eddig fizetett évdíjon felül, ajánljon valamit: »mintegy konczot dobva a cerberusnak.« Ily csekély áldozattal biztosítani lehet a köztársaságot, és megszerezni Magyarország támogatását. Ne ütközzenek meg ezen kívánaton. Nehéz idők járnak. Mindenki úgy segít magán, ahogy tud. Minthogy pedig ezen ügyek az országgyűlésen fognak tárgyaltatni, előbb nem lehetséges a signoria kérelmét, a közbenjárás iránt, teljesíteni. De mihelyt az országgyűlés a ligához való csatlakozást mellőzi, akkor azután útnak lehet indítani a követeket, felszólítva a hatalmakat, hogy szűnjenek meg háborút viselni a Magyarországgal szövetségben álló Yelencze ellen; mert különben a király kényszerítve leend teljes erejével védelmezni szövetségesét. Yégre, a mi a fegyvereseket illeti, a signoria fogadjon annyit, a mennyi tetszik ; ezt senki se fogja akadályozni. Ezen nyilatkozat elég világos volt. Pasqualigo teljeseu megértette korderejét. Úgylátszik, kissé meg volt zavarodva. Tartózkodott érdemleges m jegyzésektől.