Századok – 1882

Értekezések - L. GYÁRFÁS ZSIGMOND: Bottyán János nemes levele. 154

154 KÜLÖNFÉLÉK. is, mint eddig volt, még'sok éven át megmaradt az, mivé Magyarország prímásai tették, s melytől aztán »Kis-Róma« nevét is nyerte. RÉCSEY VICTOK ALFONZ. BOTTYÁN JÁNOS NEMESLEVELE. Nem tartom érdektelennek a Rákóczy-kor ezen nevezetes alakjával foglalkozni ; annyival is inkább, mert ezáltal tisztázni vélek egy fontos dolgot. Nagy I. »Magyarország családai« czímű munkájának I. kötet 223 és 24-ik 1. említi Bottyán Jánost, de Szinnay szerint, mint nem-nemest. Mindjárt ezután fölhozza, hogy Bottyán János ezímerűl a pajzsban lovas vitézt és fölötte felfelé nyúló és kivont kardot tartó kart használt. Ezen utóbbi megjegyzését hitelesnek mondhatni, mert a birtokomban lévő eredeti nemeslevelen is ilyen van. Szirmay állítását is fenn lehet tartani, mert a czímert és nemességet maga Bottyán János szerezte. A folyamodvány, melylyel nemességet nyert, latin eredeti után magyarra fordítva, a következő : Felséges császár és királyi felség, természetszerinti, legkegyelmesebb uram! Az isteni gondviselés segítségével Felségednek már liarminez év lefolyása alatt mindig hü szolgálatokat akarok tenni és a többi közt a törököktől körülvett Esztergomot (akkoron a katonák fővezére lévén) magam megerősítettem, nem csekély sebeket kapva, saját költségemet sem kímélve, kifizetve a hajdúkat, Felséged javára megőriztem ; most ismét Felségednek kegyelméből a zsámbéki várnak alkapitányává lettem. Miután pedig őseim és elődeim nemesi kiváltságai az idők méltatlan viszontagságai következtében elvesztek volna ugyanazért Felsége-1) Teljesen igazolva van tehát e hivatkozás által azon (különben családi és káptalani irományokból merített) állítás, melyet Bottyán tbk életirója Thaly Kálmán »Bottyán J. Elete« 20. 1. ír, hogy t. i. Rákóczinak ezen híres tábornoka, régi nemes családból, a Görös-Iváli és Bottyáni Bottyánokból származott : de ősei Szigetvárnak török kézre jutása után ősi fészkükből, a Balaton partján Somogymegyében fekvő (ma puszta) Bottyánból kizavartatván, Esztergomba s Barsmegyébe szakadtak. Családi irományaik, mint maga Bottyán János hivatkozásából látszik, e háborús viszontagságok közepette az ősi jószággal együtt oda vesztenek, — ezért folyamodott tehát a hadi pályán kitűnő érdemű férfiú 1687-ben új czímeres-levélért. Hogy pedig ugyanő 1687-ben csakugyan a Buda környéki Zsámbék várának kapitánya vala: az egy Győrött 1687. april 19-én kelt, s a komárommegyei csépi nemes közbirtokosság levéltárában őrzött eredeti okiratból is bizonyos. Sserk.