Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Alsó-Pannonia a góth és longobárd megszállás alatt. 1

10 .VI.SÓ-PANNONIA A GOTH ÉS LONGOBÁRD táján, a liűnok a mai Al-Dunánál, a mai Dobrudzsa táján őrizték a batárt. Pannóniáról sem felejtkezett meg a császár. Védvonala csonka lesz vala, ba az a Duna mentén csak Singidunumnál kezdődik, hol a herulok telepe állott őrt. A gepidák barczias népét, mely a királyi húnok egykori szállásain Déli-Magyarországon tanyázott, szövetséges népévé tette s illetőleg zsoldjába fogadta. Különben ezek már eleve is előkészítették az utat Justinianusnak. Mert a mint a góthok hatalma az olasz háború szerencsétlen folyamában mind jobban hanyatlott, s figyelmök és erejök mind inkább el vonatott Pannouiából, a gepidák érvényesítették állítólagos jogukat az összes bún birtokhoz. Megszállották a Száva és Dráva közét, s maga Sirmium, Theodorik helytartójának egykori széke, gepida őrséget fogadott be, s úgy látszik, egyelőre nem is volt ez Justinianusnak kedve ellen.x) A nevezetes szeróniségi »félsziget« tehát a császár zsoldjában álló gepida-hadsereg által volt biztosítva, — s úgy látszik, Sirmiumot nem kellett a császárnak felépítnie, — elég jó karban volt, talán Theodorik gondoskodásából. A Drávától éjszakra fekvő dunai várak is meg voltak, legalább egy részök. Ezeknek Justiuianus kivűl lakott barbárokból adott őrséget. Betelepítette a gepidák háta mögé a longobardokat, kiknek átengedte, mint szintén szövetségeseknek, Pannónia várainak védelmét.2

) ') Bármily hiteles forrás Procopius s az iró bármily sok politikai e's hadtani belátással írja könyvét, — de ö természetesen a császári politika jogi szempontjára áll, s már eleinte is ellenséges a gepidák iránt, — holott csak később bizonyíták a gepidák magokat nem eléggé megbízhatóknak. 2) Cum urbem Noricum (?) et Vannoniae munitiones aliaque loca Justinianus Longobardis donasset, eain illi ob causam, patriis sedibus rclictis in adversa Istri ripa consedorunt, haud procul a Gcpacdibus.« Proeop. de bello Gothico 418. 1. bonni kiadás. Később, midőn a gepida követség a császárnál jár, ezt mondja többek közt : »Profecto Francis, Herulis, hisque ipsis Longobardis tot urbes, tantasque regiones attribuisti, Imperator, ut inire numerum nemo possit.« U. a. III. könyv. 34. fej. Más munkájában Procopius szól arról, hogy ezen tájakon (hozzávéve talán a nyugatiabb tartományokat is) a háborúk és kórságok miatt a lakosság gyérré vált. (Hist. Arcana. 108,1.)