Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Mosaburg és megyéje. 89

ÉS MEGYÉJE. 109 Krajna felette sok Moos-féle helynevet mutat fel. Többek közt épen a kérdéses Mosaburgra nézve Koch Sternfeld, azon helynévtárában, melyre különben mint tekintélyre szoktak hivatkozni a uémet irodalomban, — két ismeretest hoz fel. Egyik Klagenfurttól két órányira, — egy régi vár, mely már a IX. század végén, királyi palotává lett Mosaburg név alatt, — s ma is mocsárokkal környezve látható a részletes térképeken — az az egy újabb kastély áll a hasonnevű régi várhoz közel Moosburg név alatt. A másik Mosaburg Cilly körül állott régen ; de ma már — szerinte — neve elhangzott. *) Azonban felejti ő is, hogy Karántfóldön és Stiriábau a német nevű helyeknek volt szláv neve is, sőt még van többnyire ma is. így a Klagenfurt melletti Mosaburgot az ottani vendek Blatogradnak nevezik.2) Ilyes volt a régi név alkalmasint, mit a Névtelen nem tudott. A Cilly mellett állott Moosburg nevét iä megtalálja vala Kocht-St., ha szlávra fordítja azt. Mert slatina is mocsárt, tavat tesz a régi szlávban. 3) Egy Slatinát pedig találunk Cilly szomszédjában ma is, mi egykor lehetett Slatinagrad = Moosburg, s közel hozzá egy Sallof/aruot, mi a Salával van közel hangzati, ha nem is értelmi atyafiságban ; de ezeknek a német neve hangzott el. Mosaburgot, mindezek után hová tehetjük több joggal, •— oda-e, a hol nyomát se leljük, vagy oda, a hol részint azon módon ott áll a térképen ma is, részint világos nyomát találjuk? Nem is tette volna magyar földre senki a quinque Basilica és a Sala fiuvius említése nélkül. Lássuk hát a Sala névvel mikép áll a dolog ? A múlt században nem Salának olvasták a nevet, hanem oly folyónak, »qui dicitur Sana«, s oly tónak, melyet a Sellede alkot (palus Selledae fluminis). (Hansiz II. 129. 1. Juvavia Anh. 16. 1.) S valóban egy régi kézirat, melyről "Wattenbach megengedi, hogy XII. századbeli is lehet, Sanát és Selledét mond, — de hozzáteszi AV., hogy ez a kézirat elég hibás. — Daczára annak, hogy a ') Lásd i. betűrendes munkáját, a bajor Akad. 1841. közleményeiben. 2) Vollst. Ortschaftsverzeiehniss der im Reichsrathe vertretenen Länder. Bécs, 1882. 114. 1. 3) Miki. Lex. Pal. Sl. Slatina szó alatt.