Századok – 1882

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Mosaburg és megyéje. 89

KS MEGYÉ.IE. 95 értékű. Vau szakasza, mely a miatt, hogy sovány kivonat helyett nem röstelte eredeti forrása helyeit hővebben másolni, a hitelesség bélyeget viseli magán. Ilyen pl. 13. fejezete. Van viszont szakasza; mely mondhatni kritikán alól áll : az értetlenség és tendentiosus ferdítés zagyvaléka. Ilyen a 11. fejezet, melynek egyik helyét láttuk már. Azonban kivonatai nem épen a szeszély véletlenségeit tük­rözik vissza. Egy átalános tendentia vonul végig a művén : hogy a salzburgi érsekséget úgy tüntesse fel, mint a mely a karantán nép között egyedüli templom-alapító volt. Még magának az érsek­ségnek is világi birtokai kevésbé s csak kivételesen látszanak őt érdekelni. Az érsekség szellemi hatóságát vindicálja ő. Az előtte feküdt irományok kétségkívül birtok adományok­ról szólottak legtöbbet : megbecsiilhetlen kincs a IX. század geographiájára. De őt se világi birtok se geographia nem érdekli, csak a templom. Ezen egyoldalúsága megrendelésből vagy jószán­tából folyt-e, nem tudjuk. De tudjuk azt, s jó tudnunk, hogy egye­düli feladata, praeoccupatiója a templomok lévén, ezek érdeké­ben all. fejezetbeli kivonataiban talált geographiai adatok kevéssé bizhatók meg. A 11. fejezet egy tetemes részét veszem vizsgálat alá. Azon­ban kénytelen vagyok a 12. fejezettel kezdeni; mert ez 848-diki esetről látszik szólani, mig a 11-dik fejezet 850-ről s későbbi évekről beszél. A 12. fejezet kezdete forniaszerinti okmányképen hangzik, s a szerző kivételesen világosabb helyei közé tartozik, bár ez sincs két külön tárgy összezavarása nélkül. Itt a királytól mindazt a birtokot, melyet addig Privina hübérűl bírt (in bene­ficium), most tulajdon birtokul nyeri (in proprium), kivétetnek azonban az illető vidéken a salzburgi érsek birtokai. ') Különösen hangzik egy okmányban az a »tunc ad praesens« (akkoriban, jelenleg !) Jellemző a tendentia. Az okmány kivonat kezdi Privina birtokainak megerősítésén, s a végén mégis a formaszerinti meg­\) Nyeri Privina »in proprium tot um, quod prius habuit in bene-Heium, exceptis illis rebus, quae ad episcopatum Juvavensis ecclesiae pertinere videntur (hozzátéve, hogy t. i. Sz.-Péter és Hz.-Rupert egyházá­hoz, azaz a salzburgi érsekséghez), »ubi tunc ad praesens rector venera -bilis Liuphramus . . . praeesse dinoscitur.

Next

/
Thumbnails
Contents