Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Történelmi Könyvtár - 802

10 a magyar történelem lyeztetve, a nemzetiség kérdését nem értette még az akkori Europa, a vallási mozgalom foglalta el az elméket s Magyarország nem zárhatta el magát ezen áramlat elől, amint azon viszony, melybe fejedelme által a német császársághoz lépett, őt ezentúl mindig a legszorosabb összeköttetésbe hozta az összes külföldi viszonyokkal. A reformatio Németországból jutott közvetlenül Magyarországba, ez hozta be a német civilisatiónak befolyását hazánkba, mindamellett, hogy a franczia Calvin és az olasz Socinus tanai nagyobb befolyással lettek a magyar fajra. A német tudományosság lett azóta a magyar művelődésnek alapja, míg a lengyelek s újabb időkben az oroszok és románok inkább a franczia civilizatiót választották mintájuknak. Ez is oly végzetes egy esemény, mint a római egyház kereszténységének elfogadása Szt.István által és ha a magyar jellem ellenkezik is a némettel, mégis a nehézkes, formátlan, bölcselkedő, de a mellett alapos német tudományosság biztosabb vezérfonalul szolgált a magyar művelődésnek, mint a fényesebb, kápráztató, de sokszor felületes franczia, melynek befolyása bizonyos időben csak Erdélyre hatott ki. Másfél századig tartott csaknem szünet nélkül a bel- s külháború, Ferdinándtól Lipótig, hol a vallás, hol a politikai szabadság harcza, mert ezen időbe esik egész Európában a korona hatalmának kiterjesztése, a vágy egységes államokat alapítani s a hatalmat a fejedelem kezében összpontosítani, tekintet nélkül a tartományok s főurak régi jogaira. Yégreatörök is visszaszoríttatott s az ország régi határai helyreállíttattak, Erdély is ugyanazon fejedelem alá került, mint Magyarország, de hazánk ereje meg volt törve, s az alkalom kinálkozónak mutatkozott arra, hogy Magyarország beleolvasztassék az örökös tartományokkal együtt egy nagy birodalomba, mely idővel a szétmálló német császárság helyét pótolhassa Európában. Ezen czél lebegett folyvást a bécsi államférfiak szeme előtt, kik valósítását másfél század alatt a legkülömbözőbb formákban igyekeztek keresztül vinni, de épen ez által felköltötték a nemzetiség eszméjét, mely száz év óta a magyar történelemben uralkodik s végre a legkülömbféle viszontagságok után a mostani közjogi alapra vezetett. Hazánk földrajzi helyzete azonban oly szoros kapcsolatba hozta azt Európának minden államaival és viszonyaival s különösen azon nagy szellemi áram-