Századok – 1881
ÁLLANDÓ ROVATOK - Történelmi Könyvtár - 802
4 a magyar történelem tok más kezekbe jut. A történelmi társulat felhasználta ezen időpontot s vándorgyűléseiben bejárta az egész országot, kutatta a magánlevéltárakat, melyek most már nem zárattak el a vizsgálók szemei elől s gyűjtötte az anyagot, mely arra fog szolgálni, hogy hazánk történelme valahára oly módon Írassék meg, mely a nemzet múltjához és jelen művelődési fokához méltó s kiállja a versenyt más nemzetek s országok történelmi irodalmával. A jelen tudományosság nem elégszik meg többé a történtek száraz elbeszélésével, puszta krónikával, hanem kivánja ismerni a nemzet belső viszonyait, házi életét, culturális fejlődését a legrégibb időktől, és az ország földrajzi és klimatikus viszonyainak befolyását a lakókra, melyek ezeknek jellemére hatottak; de emellett megkívánja az éles kritika bírálatát, a bölcsészeti felfogást s azon pontosságot, mely nem engedi, hogy az irónak képzelődése gyeuge adatok nyomán oly képet állítson előnkbe, mely a valóságnak egyáltalában meg nem felel. Hazánk jövő történetírója nem fogja kezdeni munkáját a magyarok bejövetelével. Az ország régi lakói s civilisatiójok befolyással voltak a későbbi nemzedékekre is, az elenyészett népek nem tűntek el nyom nélkül s nem is állíthatjuk, hogy vérök, physikai értelemben is, nem keringene némi részben még a mostani nemzedékben is. Nemzetiségünk, melyhez oly híven ragaszkodunk, nem faji, hanem ezredes befolyásoknak és történelemnek eredménye, kötelességünk tehát az élő terebélyes fának gyökereit az utolsó szálakig a föld alatt felkeresui, a kőkori civilisatio kezdeteitől fogva kutatni, mennyiben különbözött akkor is az itteni lakók őskori durvasága a szomszéd országok lakóiétól; miként következett erre a rézkor és bronzkor, s nem fogja kihagyni munkájából a kelták hosszú, sok századokig tartó uralmát, melyet a római s görög írók csak itt-ott említenek meg, de kiknek emléke azon sírokból ismét napfényre kerül, melyeket időnként hazánkban hol a földmívelő felszánt, hol a tudományos kutató felás. A rómaiak uralma több emléket hagyott maga után, itt már megnyílnak az irott külforrások is, de ezek is kiszáradnak a népvándorlás idejében, mely legnagyobb részt hazánkon ment keresztül A Duna medenczéje volt mindig legrégibb idők óta az Európába bevándorló népek országútja.
