Századok – 1881

ÁLLANDÓ ROVATOK - Magyar Tudományos Akadémia - 790

792 tárcza, A jog- és államtudományi (harmadik) sorozatból: Laveleyc Emil. A kormányformák az újkori társadalomban. Fordította Tóth Lőrincz. Mayr György. Törvényszerűség a társadalmi életben. Ford. Köriisy József. Taine H. A. A jelenkori Francziaország alakulása. Fordította Dr. Tohly László. I. kötet. Iliszszük és reméljük, hogy a magyar közönség tömeges pártfogással fogja kimutatni, hogy a könyvkiadó bizottság ez új irányával egyetért, s ez által lehetővé fogja tenni annak, hogy a megkezdett úton haladjon. — A Történelmi Bizottság kiadásában a folyó év végére ismét egy halmaz nagybecsű munka fog megjelenni. A »Naplók a XVI-ik századból« czímü kötet, melyet Nagy Imre és Szabó K. szerkesztenek, s mely három eddig kiadatlan irónak munkáját tartalmazza (Gyulafit, Mártonfalvit és Palóczi Horváthot), már csaknem teljesen elkészült. Báró Nyáry Albert Czimertana is közel befejezéséhez s a várvavárt műnek első fele, gazdagon felszerelve, kiváló szépségű illustratiókkal, hasonlókép a közönség kezén lesz. Rendkívül érdekes kötet lesz Thököly levelezése Teleki Mihálylyal, mely a kuruezvilágot igen sok nem ismert részlettel fogja bővítni, s nem egy lapját új világításban fogja feltüntetni s mely Deák Farkas által s bevezetéssel ellátva, szintén elhagyandja a sajtót. Aközönség kezén fog lenni Marczali Henrik II. József császárja is, melyet a kiküldött birálók igen melegen ajánlottak s mely nagy részben kézirati adatok alapján van kidolgozva. Ezenkívül sajtó alá adatott Magyarország folyó vizeinek történeti szótára, melyet Ortvay nagy szorgalommal állított össze, s a munkából egy vaskos fiizet el is fog készülni. — Az irodalom-történeti bizottság kiadásában megjelent : Egyetemeink a középkorban. Irta Abel Jenő. Szerző nemcsak az ismert forrásokat vette új kritika alá s ezek alapján igazított helyre néhány már közkeletűvé vált tévedést, hanem a hazai és külföldi könyvtárakban több új adatot is fedezett s dolgozott föl : úgy, hogy munkája középkori egyetemünk kérdését mondhatni sok részben új világításban tüntette fel. Az öt fejezetre oszlik : I. A veszprémi, II. A pécsi, III. A Zsigmond királyféle ó-budai, IV. A pozsonyi, Y. A Mátyás király-féle budai egyetemek. A munka felét jegyzetek teszik, mert szerző igen helyesen ezekben az adatokat vagy szórói-szóra vagy bő kivonatban közli, úgy hogy az olvasó az ő állításait azonnal ellenőrizheti. Tanügyünk történetéhez az éles