Századok – 1881

Értekezések - B. MEDNYÁNSZKY DÉNES: II. Rákóczi Ferenc ifjúsága. Írta Thaly K. ism. 777

786 történeti irodalom. A XVI. században tartott magyar református zsinatok végzései. Összeszedte, a latin szövegeket magyarra fordította és tájékoztató jegyzetekkel kísérte Kiss Áron. Budapest, 1881. Kiadja a magyarországi protestansegylet. (A Kovács Albert által szerkesztett »Protestáns Theologiai Könyvtár« XV-ik kötete) Nagy 8-adr. VI és 735 11. Egy protestáns egyházjogi és egyháztörténeti kutfő-gyűjtemény hiányán úgy segítnek azok, kik azt érzik, ahogy lehet: e munka pedig, mely előttünk fekszik, valóban érezhető hiányt pótol. Alig hihetné el az ember, a ki tudja, hogy a protestáns világ szereti fennen hirdetni, hogy históriai alapon áll, mily keveset ad ez tulajdonkép históriai múltjának felderítésére. Nem is lehetne jellemzőbbet mondani, mint azt, hogy ily nevezetes kutfő-gyűjteményt,mely a jognak és történetnek egyiránt első rangú forrása, nem is mertek más nyelven kiadni, mint — magyar fordításban. De aztán meg kell vallani, hogy ha Kovács Albert, e vállalat derék szerkesztője, számolt a nehézséggel, mely lehetetlenné tette az eredeti szöveget adni, igyekezett a kérdést lehető legjobban megoldani. Jobb kezekre nem is bízhatta e nehéz munkát, mint a Kiss / 7 Áronéra: a zsinati végzések összegyűjtését és lefordítását. Mert az, hogy Kiss Áron, mint a régi iskola növendéke, ura a latin nyelvnek, még nem elég — jogi és történelmi ismeret, s a részletekben való jártasság is kívántatott hozzá. Hogy Kiss Áron e részben is képes a tudomány követelményeinek megfelelően oldani meg a kérdést, hogy bír a szükséges előismeretekkel, azt korábban kiadott munkáival igazolta. S csakugyan a XVI-ik századnak gazdag irodalmi kincse fekszik előttünk. Megvalljuk : szerettük volna a latin szövegeket eredetiben is lenyomva látni, mert azok ma már a legnagyobb könyv és kézirattári ritkaságokat teszik. De ha ez már azért is lehetetlen lett volna, mert a 40 ives munka 70 ivessé nőtte volna ki magát, vigasztalhatjuk magunkat azzal, hogy a czél így is el van érve. Kiss Áron rövid históriai bevezetései a legszükségesebb tudnivalót magukban foglalják, a zsinati végzések fordításai pedig híven visszaadják az eredetit — s ha marad még fenn óhajtani való, az nem más, mint az, hogy e munkát kövesse nem sokára a XVII-ik századi zsinatok végzésének kiadása, s hogy a lutheránusok és unitáriusok is buzdítva e példa által, hasonlag összegyűjtsék saját zsinatjaik végzéseit. Mert ezek együttesen a magyar történetírásnak gazdag és nélkülözhetetlen kútfő kincseit képezik. Sz. S.