Századok – 1881
Értekezések - THALY KÁLMÁN: A zircz-czisztercziek administratora a Rákóczi-korban. 768
768 különfélék. 768 jobbja, я így szintén a cseh lovagrend őrizete alá jutott. Mikor pedig a királyi udvar időnként felkereste az ország fővárosát, a palota kápolnájának lelkészei tényleg az udvari lelkészek hivatalát is betöltötték. Eszerint a, vörös csillagos lovagrend kórházak gondozása végett hívatott meg hazánkba ; az angol szüzek lelki vezetésére hivatott meg Budavárába. Történeti múltjában nem bír tehát jogcaímmel arra, hogy a magyar királyi udvar mellett a lelkészi állást elfoglalja. És arra sem szükséges utalnunk, hogy a rend egyáltalán nem felelt meg azon kötelezettségnek, melyet az 1723-ik évi 96-ik czikk a honosítás feltételéül tűzött ki : hogy magyar ifjakat vegyen fel tagjai sorába. Pedig, ha az 1723-ik évi országgyűlés niellőzbetlennek tartotta, hogy a magyarországi kórházak gondozására meghívott rend tagjai és elöljárói magyarok legyenek ; valóbau felfoghatatlan, hogy erre nem helyeztek súlyt akkor, mikor a rendnek az a magasztos feladat jutott, hogy a magyar királyi udvarnál viselje a lelkészi tisztet. Egyébkint ettől eltekintve, a történeti jogok iránt tartozó kegyelet legkisebb sérelme nélkül meg lehet szüntetni azon, az egész világon hihetőleg páratlanúl álló helyzetet, a mely szerint a magyar királyi udvar lelkészei, az első magyar király szent jobbjának őrei, — égy csehországi lovagrend tagjai. F. V. A ZIROZ-CISTERCIEK ADMINISTRATORA A RÁKÓCZI-KORBAN. A Századok f. é. első füzetében Csobáncz vár 1707-iki hősi megvédőiről emlékezvén, közlém gr. Bercsényi Miklós fejedelmi helytartó levelét, melynek erejével Száz Márton csobánczi kapitánynak és Dóczy Péter ottani uradalmi tiszttartónak, jutalmul vitézi magoktartásáért, többek közt a »tarka barátok« fiscus kezén levő badacsonyi szőlei is adományoztatnak. Megjegyeztem, hogy a tarka barátok alatt a zireziek értendők, a kik a benczék, premontreiek, ferenczesek stb. módjára, nem léptek volt be a nemzeti Confoederatiőba. s azért foglaltattak le birtokaik az ország fiscusa részére. Erre a rend történetírója, ft. Eainiss Gyida úr, a Századok második füzetében (155. 1.) felszólal; elmondja, hogy a törökvilágban a zirczi apátság romba dőlt, az apát Pápán lakott, és hogy I. Lipót a török kiűzetése után Zirczet a sziléziai lieinrichaui apátságnak adományozván. 1701-ben jött innen akét első cistercita, a
