Századok – 1881

Értekezések - F. V.: A magyar királyi udvar lelkészei. 766

TÍT Z_J Ö IST FÉLÉ TZ. A MAGYAR KIRÁLYI UDVAR LELKÉSZEI. A hazai napi sajtó ismételve foglalkozott a csehországi vörös csillagos lovagrenddel, melynek tagjai a budai királyi váriakban a lelkészi hivatalt viselik. Legújabban is, a nemzeti érdekek iránt mindig kitüntetett melegséggel, adott kifejezést azon óhajtásnak, hogy az idegen rend helyét, a magyar király udvaránál, a magyar papság foglalja el. Minthogy véleményem szerint e folyóirat feladatai közé tartozik : a közélet terén időnként fölmerülő kérdések történeti előzményeinek felderítése ; időszerűnek látszik néhány történeti adattal megvilágítani azon kérdést, liogy a nevezett rend mily módon jutott bazánkba és a királyi várlakba ? A vörös csillagos keresztesvitézek rendje (Ordo Crucigerorum cum rubea Stella) a keresztes háborúk idejében alapíttatott, oly czélból, hogy tagjai a szent földre zarándokoló cseheket oltalmazzák és betegeiket ápolják. A szent-föld elvesztése után a rend Csehországba költözött, a hol betegek ápolásával foglalkozott, és számos kórház bízatott gondjaira. így történt, hogy mikor Keresztéig Ágost esztergomi érsek pozsonyi székhelyén kórházat alapított, kezelését ugyanezen rendre bízta, és annak az 1723-ik évi országgyűlésen a honosítást kieszközölte. A 96-ik törvényezikk, midőn a rendet befogadottnak nyilvánítja, a beteg-ápolást tűzi ki feladatává ; egyúttal kötelességévé teszi, hogy tagjai sorába magyar itjakat vegyen fel, és ezekre javadalmai adományozásánál tekintettel legyen. »Determinatum est, ut idem sacer ordo . . . pro reeepto et stabilito habeatur, fundationesque hospitalium et nosocomiorum debito modo et ordine, ас a fundatoribus praeseripta cautione administrare, non secus alia etiam hona fundationalia, pure saecularia et liberae fimdatorum dispositioni subiecta, iure et titulo duntaxat pignoratitio possidere valeat; ßliusque nobilitatis patriae nationales, alios que