Századok – 1881

Értekezések - HARTVICUS: Mátyás Flórián: Vita sanctorum Stephani Regis et Emerici Ducis. Bir. 692

698 különfélék. 698 regibus indultas, ac usque ad tempus recolende memoriae G eyse regis conservatas, ratas at que firmas easque perpetuis temporibus illibatas mauere sancivit.« Kitűnik e szavakból, bogy a székes-fehérvári egyház kiváltságait, melyek Sz.-István életrajzában olvashatók, s a melyek II. Geyza (1141 —1161) idejéig épségben voltak, III. Sándor pápa (1159—1181) megerősíté, s hogy III. Sándornak eme megerősítő okmányát III. Kelemen (1187—1191) megujítá. Elég világosan kitűnik e szavakból továbbá az is, hogy III. Sándornak megerősítő okmánya még II. Geyza életében, tehát 1159. sept. 7. és 1161. máj. 31. között adatott ki; mert a »recolendae memoriae« szavak kétségkívül már III. Kelemen bullájában függesztettek Geyza nevéhez. — A székes-fehérvári egyház privilégiumai ismét kizárólag Hartviknál olvashatók, s így az ő művének már 1161. előtt kellett léteznie. 3. Maga a kisebb legenda elég világosan hivatkozik Hartvik művére, midőn így szól : »licet autenticas librorum scripturas revolvatis, tarnen haec breviora legite.« Minthogy az író itt saját művét az »autenticas librorum scripturas« mellé helyezi, ez utóbbi alatt szükségképen oly művet kell értenünk, melyben Sz.-István életadatai foglaltattak s csak a fölött kételkedhetünk, valljon itt a nagyobb legendát, vagy Hartvikot vagy pedig egy más, előttünk ismeretlen művét kell-e értenünk ? De ebbeli kételyünk csakhamar eloszlik, ha elolvassuk a fehérvári káptalannak 1349. jul. 22-diki, a váczinak 1350. márt. 19-diki és az esztergominak 1350. márt. 17-diki kiadványait, melyekben Vilmos sz. mártoni apát kérelmére átírják Sz.-Istvánnak a római pápák által hitelesített és jóváhagyott legendájából (»Legenda Sanctissimi regis Stephani per sanctissimos papas approbata et autenticata«) a somogyi tizedekre vonatkozó részletet, melyről szerző maga sem meri tagadni, hogy az Hartvik művéből van véve. Ezen három káptalannak hiteles tanutételéből megtudjuk, hogy Sz.-István authenticus életirata alatt Hartvik művét kell értenünk ; s így kétséget alig szenved, hogy a kisebb legenda irója is azt értette az »authenticas librorum scripturas« alatt ; mert lehetetlen föltenni, hogy, ha már a XII. század elején ily hiteles mű létezett, azt idővel egy ujabbkori interpolált compilatióval helyettesítették volna, mint azt szerző szeretné elhitetni. Megerősíttetünk föltevésünkben még az által is, hogy a kisebb legenda nemcsak egyes mondatokban, hanem egész fejezetekben szórói-szóra megegyez Hartvikkal, s így egyiknek a másikat okvetlenül ki kellett irnia : mivel pedig Hartvik semmikép sem árulja el, hogy előtte már létezett volna Sz.-Istvánnak valamely életirata, ellenben a kisebb legenda irója ezt elég világosan kifejezi : ez ujabb érvül szolgál arra, hogy a kisebb legenda irója ismerte Hartvik könyvét. — A föntemlített kápta-