Századok – 1881

Értekezések - DEÁK FARKAS: Tanúlmányok. Írta Gr. Széchen ism. 603

605 történeti irodalom. pedig nagyon érdeklődött, kíváncsi lett, bíztatta és nagyon kérte, liogy szedje össze azokat a jegyzeteket, öntse formába s küldje el a Budapesti Szemle számára. Szécsen végre ígéretet is tett. De csak a B. Szemle azután következő szerkesztője : Gyulai Pál volt oly szerencsés, bogy gróf Szécsent a magyar irodalomba bemutathatta. 0 ugyanis a szerkesztést átvévén, Csengery a meglevő kéziratokkal együtt Szécsen igéretét is átadta az uj szerkesztőnek, s Gyulai azonnal levelet írt a grófnak, a munkát megsürgette s meg is kapta. Az igaz, hogy e történetnek már 10—12 éve lévén, gróf Szécsent valami nagy termékenységű irónak nem mondhatjuk, mert azóta csak nyolcz tanulmánya jelent meg, melyeket a Kisfaludy-társaság a folyó évben egy kötetben adott ki. E kötet van most előttem nyitva s erről akarok t. olvasóimnak még néhány észrevételt elmondani. Gróf Szécsen Antal eredeti fölfogású, nagy míveltségű, eszes, tanúit ember. Gondolkodó tehetsége mélyre ható, ítélete alapos, éles, jellemző és becses, nem hívságosan sziporkázó szavakat mond, hanem enyhítő, lélek emelő, oktató és gyönyörködtető igaz ítéleteket. Már tárgy választásai mutatják nemes ízlését, de ő nem a tagadás embere, ki a legszebb szobrot addig forgatja érdes kezei közt, míg irigysége gáncsolni, gúnyolni valót talál, s utoljára addig erőszakolja saját nyelvét, míg torzalakká teszi, nem, gróf Szécsen megtanít az egésznek felfogására, melyet addig tán sejtettünk, de a mely mellett addig nem állapodtunk meg, s felfejt előttünk oly részleteket, melyek addig teljesen elkerülték érzékeinket, Tacitusról írt tanúlmánya egyike a legszebbeknek, melyek valaha e nemben Európa bármely irodalmában írattak. Mily szép az a tan, hogy Tacitusban a jobb jövő után sóvárgó emberiség lelkiismerete szólalt meg, melynek nyelvén akkor rajta kívül senki sem beszélt. Ezért van, hogy századokon és ezredéveken át minden kornak gondolkodó és nemesen érző olvasói előtt oly hatásos, oly érdekes, mondhatni oly örök frisseségében, örök ifjúságában él. Gróf Szécsen Tacitust nemcsak saját korában, saját helyzetében, saját hazájában fogta fel, hanem, mint annyi időn át, s napjainkban is hatásos írót, egész ezredév keretében tárgyalta, s önmagához méltó kérdést állított fel : Mi lehet oka Tacitus folytonos népszerűségének és hatásának ? E kérdés megfejtéséből áll az első s legérdekesebb tanulmány ; mely szerint nem történeti adataiban, nem sikerült korrajzaiban, nem is sajátságos stylusában rejlik Tacitus hatalma, hanem abban, hogy a mit mond, abban az elvesztett szabadság és a siilyedt erkölcsök miatt búsongó szívek panasza szól, és abban, hogy szavai, beszédei, tanítása enyhű-