Századok – 1881

Értekezések - SZILÁGYI ISTVÁN: Hur krónikája I. 568

szilágyi istvántól. 577 időn át békében éltek. Csupán a vándor népek törtek be a római birodalom országaiba, a hol nagy pusztítást követvén el, zsákmánynyal rakodva tértek visza. De a mi vitézeink is velők túl a Dunán megütközvén, vidékeiket elpusztíták, a miért ők sem merészkedtek minket háborgatni s nekünk bajt okozni és saját sátraikban és lakjaikban megvonultak. Ezen intézményeket tartották a, gáliczi és szeverini románok is, kik havasiaknak neveztetnek. Ok magok közül a legjelesebbet vezérökké választák és főnek *) nevezték, épen úgy, mint ahogy ős időktől a szeverini légió feje neveztetett. 16. §. De a többi románok tul a Dunán sok oly zsarolást és adóztatást szenvedtek, a melyek a római birodalom idejében nem léteztek ; de most a ragadozó és álnok görögök jutván az uralomra, a románokat folytonosan zsarolással és adóztatásokkal zaklatták. A románok közül egy tisztviselőt sem alkalmaztak, sőt a már alkalmazottakat is elmozdították. De ők az ily bánásmódot el nem viselhetvén, nem sokára a görög tisztviselőket elűzték vagy megölték, és tulajdon nemzetökből állítottak kormányt, melynek fejévé Pétert, ennek testvérét Asánt és ugyanezek testvérét Jont választák és sok bajt okoztak a birodalomnak, sok öldöklés és mészárlás követtetvén el mind a két részről. Sokszor meggyőzték és elűzték a birodalom seregeit, mert a görögök dicsekedők csak és csalók, de nem férfiak, mint a mi románaink és vendégeink a tatárok. Ily módon a románok, túl a Dunán ősi birodalmoktól, melyet a görögök ravaszsággal magokhoz ragadtak volt, elváltak és magoknak külön, fiatal és erős birodalmat alkotván, Pétert császárrá választák, kinek az ős nagy Rómának szent pápája császári koronát küldött. 17. g. Az ekkép alakúit birodalom annyira nőtt és erősödött, hogy a görögök megfélemlének és leányaiknak átházasítása által keresének rokonságot és némi biztonságot. Ès amig a testvérek és az Jon fiai éltek, ezek a románok és bolgárok e birodalmát épségben fentartották. Azonban az Jon fiai kihaltával a görögök incselkedéseik és görögös cselszövényeik által oly zavart idézének elő, hogy magok a hazafiak egymást üldözni és öldökölni kezdék, amit látván a főtisztviselők, és hogy a birodalmat fenn nem tarthatják, az országból tetszése szerint mindenik egyegy darabot a maga számára elfoglalt, és egyik király a másik vezér,2) a másik ismét úr czímet vévén fel, véget vetének a fiatal birodalomnak, mintha mindnyájan éretlen és hígeszű gyermekek lettek volna. ') (La cap.) 2) (Craiu.)