Századok – 1881
Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A királyi regősökről. 553
564 Л KlllÁLYI »Ezeknek elmondása után a »szegény regösök« természetesen egy l<is adományt kapnak s más házhoz távoznak. Külöuöseu a leányos házakat keresik fel, hol szívesen is látják őket, mert azt tartják, hogy azon leány, ki valamely legéuynyel együtt említtetik a regösök által, a jövő farsangban okvetetlen férjhez fog menni, még pedig a megnevezett legényhez. Innen azon mondás : »elregélték őket.« Ezen regének minden strophája után visszatérő refrainjét, mely Plánder szerint : »Rők ökör, régi törvény, haj regő rajtunk !« Torkos szerint: »Riétoki rígi törvíny, hej regő rejtem !«, egy Torkos által később más zalai faluból kapott változék szerint pedig »llöjtököm régi törvény, hej regő rejtem !«,2 ) ma már a göcseji nép sem érti, s annak valódi eredeti értelmét Torkosnak e szavak értelmezését megkísértő fejtegetése után sem birjuk csak hozzávetőleg is kivenni. Ez nézetem szerint azt bizonyítja, hogy e refraint nem maga a göcseji nép költötte, mert ez esetben az évenként folyvást énekelni szokott szavak értelme ennyire el nem homályosodhatott volna ; és így azt merem föltenni, hogy e refrain nem egyéb, mint a hajdani regösök régi énekének a nép közzé szivárgott, de általa kellően nem értett s azért különféle változatokban mind inkább eltorzított töredéke. E szavak értelmének meghatározását csak ujabb változékok gondos egybevetése után lehetne reménylenünk, s épen ezért megérdemelné a fáradságot ez ének minden lehető változékait Göcsej egész vidékén, a hol még a regélés divatozik, a legpontosabban följegyezni és összchasonlitni. A regélés szokása, a mennyire eddig tudjuk, a hazánk délnyugati szögletében fekvő Göcsej vidékén kivűl még csak hazánk délkeleti szögletében, a székely föld egyetlen-egy falvában, az Udvarhely közelében eső Kéuoson maradt fön. A kénosi regesek énekét a székely népköltemények avatott gyűjtője és ismerx) Magyar Nyelvészet 1860. évf. 335—337. I. - Mondanom sem kell, hogy Torkos közleménye a göcseji regösök énekét épebb, kerekdedebb s eredetibb alakban adja, mint a l'lánderé. 2) Torkos Sándor. Még néhány szó a regélésröl. Magyar Nyelvészet. 1860. 371. I.
