Századok – 1881

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A királyi regősökről. 553

Л KIRÁLYI »Karácsony másod, tehát Szt.-István napján este felé több fiúból álló csapatok járják be a falut (mert ezen szokás is már csak a gyermekekre maradt), s minden házhoz bekopogtatván, következő mondókát hadarnak el (a szobaajtóu kivűl.) »Meggyüttek szegény Szent István szolgái hideg havas országbú, e'fagyott kinek fülö, kinek lábo, a kentek adományábú akargyuk meggyuogyittani. Mongyuk-é vaj nyoingyuk V Mongyuk !« (Ekkor belépnek a szobába.) Kell föl gazda, kell föl, Szállott Isten házodra, Sokável, seregivel, Szárnyos angyalável, Vetett asztalável, Teli poharável. Riétöki rígi törvíny, Hej regiiő rejtem ! Amott keletkezik Egy kis kerek pázsit, Abba legeliészik Csuda fiu szarvas, Csuda fiu szarvasnak Ezer ága boga. Ezer misegyertya Gyojtatlan gyuladjék, Ojtatlan aludjék. Riétöki rígi törvíny, llej regiiö rejtem! Azt is megengedte nekünk az nagy ur Isten, Hogy szent oltár mi asztalunk lehessen, Misemonduó ruha mi abroszunk lehessen, A szent kelbe mi poharunk lehessen, A szent ostya mi kenyerünk lehessen, Riétöki rígi törvíny Hej regiiö rejtem ! Adjon az ur Isten ennek e gazdának Kiét kis ökröt, ekkis bírest, Annak a kezibe arany ekeszarvat,