Századok – 1881

Értekezések - SZABÓ KÁROLY: A királyi regősökről. 553

558 a királyi budai királyi laktól, melynek közelében találjuk túl a Dunán a királyi solymárok és kovácsok által lakott Solymár és Kovácsi helységeket, — egy órányi távolságra sem feküdt. E helység Regtelök nevezete, éppen úgy mint Solymár és Kovácsi helységeké, az ott lakott királyi cselédek nevével áll kapcsolatban, kik oklevelünkben mint combibatores Regales condicionarij wlgariter Regus dicti vannak megnevezve. Ezen egymásnak megfelelő latin és magyar nevezet pedig kölcsönösen értelmezi és világosítja egymást. A combibatov név, melyet^üucange középkori nagy latin szótárában hijában keresnénk, s mely hazai okleveleink roppant tömegében is csak itt tűnik föl először, oly középkori barbar alkotású latin szó, mely, mint a birsagium, mega, (megye), jurassor, sedria stb. hazánkban keletkezett és csak hazánkban volt használatban. A latin bibo s ebből alkotott covibibare, combibatio, valamint a rege, vegelés értelmét véve alapúi, a király combibalorok, magyarúl regösök, tiszte nem lehetett más» mint a királyi udvar lakomáin való szereplés, illetőleg a vendégeknek regéikkel való mulattatása. Ez értelmezés helyes voltát igazolja az a néhány adat, mely a hajdan általánosan, ma már csak hazánk egy pár félre eső vidékén divatozó regelési népszokásra vonatkozik, igazolja az a körülmény, hogy a regélő énekesek, kik az általok megtisztelt házi gazdától megvendégelést s jutalmazást kívánnak és várnak, énekeikben magokat ma is regösöknek vagy regeseknek nevezik. A királyi udvarban szerepelt regtelki királyi regösök már I. Károly királyunk korában elenyésztek ugyan, mert az 1346-ban kelt ítéletlevélből kitetszik, hogy a magtalanúl elhalt királyi regösök Regtelök nevű faluja határának egy része iránt az adományos Loránd ellen a szomszéd Pardi falu birtokosa már az előtt 6 évvel, tehát 1340-ben pert indított: de hogy a regelés szokása népünknél lakmározások alkalmával ezután több mint 200 év múlva is nagyban divatozott, bizonyítja Heltai Gáspár, ') Oklevelünkben ezen helység, mint possessio condicionariorum Regalium és mint terra, Regtelulc néven harminczkétszer fordul elő s ezenkívül csak egyszer van possessio Regtelvke néven említve ; a határleirásban pedig kétszer fordul elő a »particula terre litigiosa trium aratrorum Regteluh seu Regwelgli (Regvölgy) voeitata« nevezet.