Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - Lakatos Ottó : Arad története 543

történet i iroda lom. 543 Mort est bolet et par feu consommé Oh quel malheur ! Oh que la perte est grande, Mais quoi ! eu France on a aceoustumé Toujours donner a tel saint tel offrande. De bármily érdekesen adja elő szerzőnk Dolet életeseményeit egész az utolsó perczig, mindazáltal nem kevesebb érdemeket szerzett ama beható korrajzok és ismertetések által, melyek müvét a legérdekesebb történeti olvasmányok egyikévé teszik. —k-s. Arad története. írta Lakatos Ottó I. kötet. Arad, 1881. 8-ad rét. 252 1.) Az előttünk fekvő mű első része egy nagyobbterjedelmű monographiának, de a történelmi rész be lévén fejezve, kötelességünknek tartjuk megemlíteni, hogy az érdemekben megőszült szerző (ki a forradalom után következő szomorú években Józsefváros börtöneiben több évig elzárva is volt s így méltán a jó ügy hitvallói közé sorozható) nagy szolgálatot tett városának, midőn az Arad-város történetére vonatkozó adatokat nagy fáradsággal összegyűjtötte. Szerző, ki saját szavai szerint, már a 80-ik évhez közeledik, teljes öntudatossággal bevallja, hogy munkáját nem tekinti bevégzett történelemnek s magát csak anyaggyüjtőnek nevezi, mint ilyennek munkája valóban érdekes s puszta adatok táránál sokkal több, mert a mű felosztása s itt-ott helyesen alkalmazott megjegyzései irányadók lesznek minden időre s bárki légyen a jövendő időkben, ki kedvet és hivatást érezzen a nagy munka újra felvételére, Lakatos Ottó művét mindig szemelőtt kell tartania. A bevezetés után jön az értekezés azArad név eredetéről s aztán a krónikái feljegyzések 1002 —1517-ig e közben az orodi káptalan és prépostságról és ezek birtokairól szóló fejtegetések, a prépostok és káptalani tagok névsora. Azután a város történetei egész a legújabb időkig. Tagadhatatlan, hogy legérdekesebb része az egész műnek a forradalmi időkre vonatkozó feljegyzések, melyek a közvetlenség hatalmával írva, mély benyomást tesznek az olvasóra. A múlt század végéről érdekes részleteket tartalmaz a Hora-világról és József császár látogatásáról szóló fejezet is, de ugy, amint az aradi történetek 1848. és 1849-ből el vannak beszélve, csak a meleg érzésű hazafi s a mivelt lelkű és történelmi érzékkel biró tudós irhát. Az ezen idő eseményei hónaponként vannak előadva s valóban drámai hatása van az olvasóra, ha az 1848-ik évi mart.—