Századok – 1881

Értekezések - SZILÁDY ÁRON: A b. Rudics-féle Codex. 396

398 A BÁRÓ tén feltalálható. Ide a nagy Gradualból jutott. — A beszédek közül tizenhét ugyanazon kéz írása, mely az éneket írta ; négyi melyből egynek csak első levele van meg, más-más kéztől látszik származni; egy pedig, melynek vége szintén hiányzik, német nyelven írott húsvéti prédikáczió s ismét más kéz írása. Valamennyi beszéd az ágostai hitvallás elveit fejtegeti s kettő kivételével, eredetinek látszik. E kettő, két vasárnapi prédikáczió, Meisner Bosdizsárnak, az 1626. deczember 29-én elhalt híres wittenbergi theologusuak müveiből van fordítva. Ebből látjuk, hogy azon időtől fogva, midőn Veresmarti Mihály, Lessius Lénárd Tanácskozásának 1612-iki kiadásával Meisner nevét s vitáit a magyar irodalomban is megismertette, nem csupán Madarász Márton az eperjesi magyar ekklésiának lelkipásztora forditotta le s adta ki 1635. és 1641-ben, annak két kötetnyi elmélkedését, hanem később is széltére olvasták, használták Meisner műveit a magyar- s erdélyországi evangelikus lelkészek. Ez utóbbiak közül való a mi szász eredetűnek látszó szerzőnk is, a ki advent utolsó napjára írt beszéde végén, symbolumát, nevét és — hihetően — lakását így jegyezte fel : Cor, mentem,, linguam tu Christe rege meam. Stephanus Keintzelius. Dedrad. A Keinzel név nem épen ismeretlen, mert 1585-ben Keinzel Mátyás nagy-szebeni iskolaigazgató volt. (Franki. Hazai és külf. iskolázás. 158. I.) Mivel a név, kéziratunkban világosan Keintzelius-nak van írva, nem lehet azon Heinzelius Jánosra gondolni, ki 1672-ben Mihály nevű fiával együtt, Liptóból Erdélybe bújdosott s Szebenben és Brassóban tartózkodott. (Burins, Lichnernél 171 l.) — Keintzelius István tehát vagy kolozsmegyei dédrádi vagy küküllőmegyei zselyki vagy selyki evangelikus pap lehetett, mert egy beszédnek az elején ezt olvassuk : alia contio habita in Zelyk tempore turbulento patriae nostrae A. D. . . 73. 1. die febru. habita. E beszéd hangja emelkedettebb, kidolgozása gondosabb, mint a többié, noha azok sincsenek elnagyolva. A különös alkalomnak kell-e ezt csak tulajdonítanunk, vagy annak is, hogy a szónok ekkor talán nem saját gyülekezete körében beszélt? — egyéb adat hiján nem dönthető el. A csonka évszámról biztosan