Századok – 1881

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: La Storia di Venezia. Írta Molmenti bír. 356

356 történeti irodai.ом. sokat, oly érdekesen, oly szakavatottan s behatóan, bogy e nagy művet mint kiváló irodalmi jelenséget kell üdvözölnünk. DR. ORTVAY TIVADAR. La storia di Venezia nella vita privata, dalle origini alla caduta dolla Eepubblica. Irta Molmcnti P. Gr. Pályakoszorúzott mü. Turin, 1880. Nagy nyolez. r. G11. 1. Ara 7 lira. Ezen, a velenczei királyi Istituto által pályadíjjal jutalmazott s rövid idő alatt két kiadást ért nagyszabású mű, mely megjelenésekor mint valódi tünemény üdvözöltetett az olasz történetírás mezején, kiválóan megérdemli a magyar történész figyelmét is ; mert bár abban a nagy köztársaságnak a többi nemzetekkel való viszonyai, a "világ minden részébe kiható óriási hatalma, mint a szerző kitűzött czéljához nem tartozó dolgok, csak futólag, s a mennyiben a beléletre voltak befolyással, érintetnek ; maga a velenczei társadalmi élet s belkormányzat, melyek, tekintve e szomszédos nemzettel századokon át folytatott sűrű viszonyainkat, nem maradhattak hatás nélkül saját társadalmi életünkre is: megérdemlik, hogy beható tanulmány tárgyává tegyük ; a mire Molmenti jeles műve bő anyagot is nyújt. A mű 3 részre van felosztva : az első rész a középkort, a második a fénykort, a harmadik a hanyatlás korszakát tárgyalván s mindegyik meglehetős okmánygyüjteménynyel levéu fölszerelve. A régibb korra vonatkozólag, szerző nem bővelkedik ugyan hiteles adatokkal, történetének e része inkább elmés következtetésekből állván. E hiány azonban a mű haladtával csakhamar eloszlik, s szerző ügyesen használja föl a rendelkezésére állott történelmi kútforrásokat, nem vetvén meg az újabbakat sem, minők Gförer, Cecchetti Fulin, Tassini, a Fontes rerum stb. És a mi szerzőnek különös érdeméül betudandó, az, hogy ő nem halmoz össze száraz okmányokat ; hanem az általa elmondottak bizonyítására szolgáló hiteles adatokat az olvasót nem fárasztó ügyes feldolgozásban mutatja be. A velenczeiek eredetét illetőleg, szerző nem vitatván azoknaka Gallok, Szarmaták, Germánok, Szittyák vagy Paphlagoniaiaktól való állítólagos leszármaztatását, Pignoria, Piliati, Sagornino, Dandolo régi irók s az újkori Gförer révén, valamint régi krónikák alapján bebizonyítani törekszik azt, hogy a lagúnák lakói Itália, sőt Európa legrégibb népei közé tartoznak. A régi velenczeiek egyszerű és munkás életet éltek. Kereskedelemmel s iparral csak később kezdtek foglalkozni. Különö-