Századok – 1881

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: Lengyelföldi levéltárakról - I. 313

LEVÉLTÁRAKRÓL. 327 latos s keletkezése csakis oly helyzet mellett magyarázható meg, a melyet Lemberg a középkor végén elfoglalt ; csomópontja levén a Lengyel-, Magyar-, Tatárország, Moldva stb. felé irányuló kereskedésnek. Emez oklevelek a moldvai vajdáktól származnak s a kereskedést szabályozzák. Ki vannak adva Zubrzycki Dionyz : Krónika miasta Lwowa munkájában (Lemberg város krónikája, Lemberg 1844) s az »Akta Grodzkie i Ziemskie« VII. kötetében. 4. A lembergi egyetemi könyvtár kéziratai. Az egyetem és könyvtára 1784 óta áll fenn. 1848-ban a bombázás következtében két-harmada tönkrement a kéziratoknak. Magyar történelmi szempontból nem sok reményleni valót nyújt. 5. A lembergi káptalani levéltár. A káptalan és érsekség történetére nevezetes ; 1429-el, a káptalan alapíttatásával kezdődnek oklevelei. 290 pergamen diplomája között van egy »privilégium possessionis villae Dobrowicz pro praeposito ecclesiae s. Spiritus ah Emerico Bebele, llussiae capitaneo. Datum in civitate Lemburgensi 1384.« 6. A lembergi kath. érseki levéltár. Oklevelei a XIV. századon, a püspökségi könyvek 1526-on kezdődnek. 1442 és 144 3-ból Várnai Ulászlónak több Budán kelt donationalis eredeti oklevelét őrzi. 7. A görög egyesült érseki levéltár. Leginkább egyházi s a ruthenek történetére vonatkozó aktákat tartalmaz. Legrégibb oklevele 1539-ből való, aruthéuek között legrégibb egy 1605-ből III. Zsigmond királytól. Przemysl. 8. A przemysli városi levéltár. A Lemberget és Krakót összekötő vasútvonal mellett legnevezetetesebb hely Przmyél. Az utazó figyelmét lebilincseli kies fekvése, a történet iránt érdeklőt vonzzák a hozzá fűződő emlékek, sok vészt látott csonka vára, melynek egyik gyönyörű kilátással kínálkozó bástya-tornyát a város 1865-ben restauráltatta,