Századok – 1881

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Tomori Pál élete - I. 289

316 tomori pál Azonban Tomori ez alkalommal is vonakodott 'elfogadni a méltóságot, melynek fénye és felelőssége egyaránt visszarettenté a kolostori élet szegénységéhez szokott és egyedül saját lelki üdvösségén munkáló szerzetest. A király felszólítása, az urak kérelmei, atyai pártfogójának rábeszélése hatástalanok valának.1) Mindazáltal ezek nem mondottak le tervökről, melynek valósulásához oly nagy reményeket kapcsoltak. Jól tudták, hogy szerzetest, épen fogadalmai által, kényszeríteni is lehet szerzetének elhagyására, egyházi méltóságok elfogadására. A király tehát YI. Adorján pápához folyamodott, hogy Tomorit szerzetesi fogadalmaitól fölmentve, a kalocsai érsekség elfogadására utasítsa. Es e czélból igénybe vette Medici bíbornoknak, a későbbi VII. Kelemen pápának, közbenjárását is. -) Habár ezen előadás némely részleteire nézve nem felel meg a tényeknek és a belső valószínűségnek, azt kétségtelenné teszi, hogy Tomori érsekké neveztetése, nem sokára Belgrád eleste után, tehát a legelső országgyűlésen jött szóba. Katona (História Critica XIX. 415. 1.) és után Horváth M. (Magy. Tört. III. 364. 1.) úgy vélekednek, hogy az 1523. májusi országgyűlés sürgette Tomori kineveztetését. Ez azért sem lehetséges, mert ezen országgyűlés május 4-én tartotta meg első ülését, és június 2-án, mint látni fogjuk, Tomori tekintélyes haderő élén vonul a határokhoz. Négy hét alatt kellett volna a dispensatiónak Rómából megérkezni, Tomorinak hosszas ellenállás után a kolostort elhagyni, a sereget szervezni sat. De a döntő érv az, hogy a pápa — mint látni fogjuk — már 1523. február 4-én jóváhagyta Tomori érsekké neveztetését, J) Brodarice szerint »diu, multumque reluctatum, tandem voluntati regiae et regni parere eoegerunt.« Es Tomori maga is (1526. april 9-én) írja, hogy »nisi jurate professionis obedientiale vinculum . . . coegessit, . . . Regie Maiestatis et Regni procerum persvasivos impetus facile declinassem. Noveram siquidem officia huiusmodi absque conscientiae remorsu et animarum dispendio . . . exequi non posse.« 2) Szerémi György beszéli, hogy a király külön követet küldött ez ügyben Rómába. Valószínűbb, hogy Brodarics, ki 1522. elején küldetett mint követ Rómába és 1523. tavaszán is még ott tartózkodott, volt megbízva ezen ügygyei. Ezt valószínűvé teszi Brodarics 1522. September 1-én Rómából II. Lajoshoz intézett levele, a melyben épen a Medici bibornokkal folytatott tárgyalásokról is említést tesz (Eredetije az országos levéltárban.) — Istvánffy szerint pápai követ felhívására fogadta volna el Tomori a kalocsai érsekséget. (Lwlovicus adhibita etiam, quo magis obtemperaret Legati Pontificii auctoritate, Collegio