Századok – 1881

Értekezések - FRAKNÓI VILMOS: Tomori Pál élete - I. 289

ÉLETE. 295 nyos vitézségükkel karöltve, győzött. Tomori lovasainak nagy része elesett, és ő húsz sebből vérezve menekült. Azonban nem soká hagyta megtorlás nélkül e kudarczot. A közel eső királyi várak, Belgrád, Orsova, Szörény, Temesvár parancsnokaitól segítséget eszközölve ki, jelentékeny haderő élén, támadást intézett a székelyek ellen, és súlyos csapást mérve rájok, meghódolásra kényszerítette őket. Mire az ökörsütést is keresztülvitte. ') II. Ez idő tájt Tomorinak állandó működési tere nyílt meg Erdélyben. Erdély délkeleti szélén, az Oláhországtól elválasztó hegység aljában, az Olt partján, hat mérföldnyi hosszú termékeny róna terül el, melyet Fogaras földének neveznek. Mintegy közepén, a Brassóból Szebenbe vezető út mellett, emelkedik Fogaras vára, melynek a középkor századaiban kivételes állása vala. Ugyanis az oláhokat a XII. vagy XIII. században e földön oly czélból telepítették meg, hogy mint várnépek, várjobbágyok ezen határvár fentartására és védelmére szolgáljanak. És míg a XII. század végétől kezdve az ország egyéb részeiben a várakhoz tartozó néposztályok állapota lényeges átalakuláson kezdett átmenni ; az ezt előidéző politikai tényezők hatása nem ért el Fogaras-földéig. Itt a vár urát és parancsnokát még a XVII. században is uralta az egész terület népessége. Emellett magának a várnak kiváló hadászati jelentősége volt, mely a XVI. század elején érte el tetőpontját. Szemmel kellett tartania a szomszéd Oláhországot, hol a magyar souveränitás igen gyenge lábon állott, és mindinkább tért engedett a török fönhatóságnak. Oltalmat kellett nyújtani a szászoknak, a 1) Ezen eseményekről két forrás tudósít. Oláh Miklós, Atilláról írt dolgozatának XVIII. fejezetében, a székelyekről szólván, mellékesen és röviden beszéli el Tomori küldetését és a csatát, melyben Oláh atyja is részt vett. Több részlettel ír ezen eseményekről Istvánfy IV. könyvében ; de azzal az eltéréssel, hogy szerinte a székelyek előbb zendültek fel, és elnyomatásukra küldetett ki Tomori. Oláh előadása hitelesebbnek látszik. V. ö. Szilágyi Sándor. Erdélyország Története. I. 17 5. 1.