Századok – 1881

Értekezések - NÉV NÉLKÜL VAGY CSAK JELÖLT KÖZLEMÉNYEK. - A keresztyén egyház történelme. Warga Lajos ; ism. e—r 270

270 TÖRTÉNETI IROllALOM. ben és Simeon pereljen, s ugyanezek a személyek pereljenek a XVII. és XVIII. században is (122 lap stb.) Lebet, bogy azután a Hágár szó alatt csakugyan állandólag és minden képletesség nélkül Magyarországot értették. Általában Kobn Sámuel jó szolgálatot tett kis müvével s babár kritikailag bajos megállapítani, bogy mely adatok alaposak s úgy látszik, majd mindenik író haj­landó a mesés vagy anekdotás dolgok komoly elbeszélésére, példa a Mátyás király hollós forintja és gyűrűje, mégis a sajátságos, idegenszerű felfogás miatt az egész mû méltó volt a kiadásra és méltó az elolvasásra. Stylusa meglehetős, csak az igék és igera­gok elhelyezésében fordul elő nebány hiba. d—s. Á keresztyén egyház történelme. írta Warga Lajos sárospataki theolo­giai tanár. I. kötet. A reformatio előtti korszak. Irta Warga Lajos, a tlieologia tanára Sáros-Patakon. Budapesten-Sáros-Patakon. 1880. Gyönyörködve olvastuk végig e könyvet s elgondoltuk, mennyivel szerencsésebb az új nemzedék, mely ilyen könyvekből tanulhat; ezelőtt csak 20—25 ébel minő száraz dolgokat kellett tanulni Egyház-történelem név alatt és minő magyarázatok kísé­retében. A kéziratban sanyargó tankönyv jobb sorsot nem is igen érdemelne valami kivonatnak a kivonata lehetett, melyet igen sokhelyt a tanító is félreértett vagy épen nem értett — hát a tanítvány? No hát a generalis revocatiókon az ilyen nehéz helyek kimaradtak, az examenen keresztülestünk valahogy, volt jó classificationk — hanem egyházliistoriát felette keveset tud­tunk. Volt egy-egy kivételes munka is az irott tankönyvek közt s valószínűleg az líjabb időben több is lehetett, de az bizonyos, hogy a magyar protenstáns ifjak kezében ily jeles történeti munka még nem volt, mint az előttünk fekvő. Két főtulajdonsága van, melylyel olvasóját megnyeri. Egyik a beosztás czélszerüsége és könnyen átnézhetősége, másik ezzel kapcsolatban a stylus szépsége, egyszerűsége, átlátszó tisztasága és jó magyarsága. x) Az első mutatja, hogy iró teljesen tisztában van tárgyával, s a másik, hogy érti az írás mesterségét, mindkettő oly tulajdon, mely birtokosát az első rangúak közé emeli s a nem­zet pantheonába szokta vezetni. Alig vettük észre egy pár olyan újságírói lapsust, hogy t. i. a mágnási ezimcket, holott azok névjelzők, Iiátul teszi (Stolberg Lipót gróf, holott magyarul gróf Stolberg Lipót. 14. 1.) s aztán a 150. lapon a szer­tartások átültetve lettek stb. de nagyon kevés van ilyen, legfennebb toll-hibak.

Next

/
Thumbnails
Contents