Századok – 1881

Értekezések - DR. FEJÉRPATAKY LÁSZLÓ: Kutatások Dalmáczia levéltáraiban 214

DALMÁTIA LEVÉLTÁRAIBAN. 22.'5 párhuzamosan, mely nálunk csak XVI. századi Ítéleti, határjá­rási stb. leveleknél vált közhasználatúvá. Eltérő az átírás, trans­sumálás módja is, melyet nálunk káptalanok, conventek végeztek, ott a notariusi hivatalnak volt tisztje. Az átírandó oklevél szöve­gével kezdik az oklevelet, minden bevezetés nélkül, egy hitelesítő clausulával. Ha pedig van bevezetés, ez magában foglalja az átírandó oklevélnek, különösen pedig pecsétjének a legpontosabb leirását. Ily módon : »Iu Christi nomine amen. Anno domini etc. Hoc est exem­plum sive copia cuiusdam publicae sententiae cum sigillo pen­denti in Cordula gialla siricis cum cera alba, intus cum cera rubea scultis, in quo quidem sigillo erat sculta imago, ad m od um unius pontificis cum infula in capite, tenentis in manu dextera baculum pastoralem et in sinistra librum et iusta (iuxta) spatu­lam sinistram erat sculta una stella. In circuitu vero legebantur litterae videlicet: ,S. presbiteri Andree primicen. non.' Cuius quidem sententiae tenor in omnibus et per omnia talis est vide­licet:« (Következik az átírandó oklevél.) Mily végtelen szolgálatot tettek volna az utókornak kápta­lanaink és conventeink, ha átírásaikban hasonló pontossággal leírtak volna minden oklevelet, minden pecsétet ! Csakhogy miná­lunk a diplomatika bölcsőben volt, mikor Dalmátiában már tel­jesen kifejlett, virágzó gyakorlattal van dolgunk. S az átírásnak nálunk divatozó formulái soha sem követelték az átírandó okle­vél pontos leirását; megelégedtek azzal, ha följegyzik, hogy hártyára vagy papirosra irt oklevéllel van-e dolguk. Sokat, igen sokat tanulhat a palaeograph és diplomaticus Zára oklevél-halmazából, kezdve a régi horvát királyok diplo­máitól a legújabb kor okleveleiig. S reám valóban kiváló érdeke volt Crescimir horvát király okleveleinek. A zárai levéltárnak legrégibb darabja Crescimir 1059-iki oklevele a sz. Kozma és Demjén kolostor iratai közt. ugyancsak ő tőle egy másik 1067-iki oklevél a sz. Grisogon-kolostori acták közt hosszú transversalis formában, s végre egy kis oklevél 1070 körűi Crescimir idejéből. Mindhárom annyiban érdekes, mert fogalmat ád a régi horvát királyi cancelláriai gyakorlatról. Hártyájok a déli vidékeken s a pápai cancelláriában használt 15*

Next

/
Thumbnails
Contents