Századok – 1881

Értekezések - HUNFALVY PÁL: A székely kérdéshez - II.193

KÉRDÉSHEZ. 196 kell kapcsolni a bibliai személyekkel. Az első krónika vagy író egyszerűen mondja el, a mit szükségesnek tart : egy utána következő majd bővebben és szebben adja elő. »Egykor, midőn egy valaki Attilától megkérdette volna azt, liogy ő honnan vagy kitől tudná, hogy Attila a nagy Nimródnak az unokája volna, így felelt : Tatárországban az ő eleinek írásiban historice le volna írva és ő is az ő eleivel onnan tudták.« így írja ezt Lisznyai Pál, debreczeni schólamester 1692-ben. Lám, Bonfinius hun írásokat említett volt ; Székely István már a Csaba testamentomát és Damasek istent ismeri; Lisznyai még többet tud, azt t. i. hogy valaki (most mondanánk : egy »Interviewer«) Attilát magát kérdőre vonta s vett feleletet tőle. A tudós ^onfinius azonban szinte túl tesz minden krónikás fecsegésén. О az avarokat nevezi és tartja magyaroknak, s a mi még hihetetlenebb, az avarok megjelenését Nagy-Károly idejébe, a lombardok legyőzése utáni karmiuczkettedik esztendőbe teszi. Bonfinius szerint Nagy-Károly O-Budát, a bol a magyarok királya, Csaba, székel vala (ubi Chaba rex Ungarorum residebat) veszi meg, Csaba tehát avar-magyar király volt. Ilyen históriai kritika divatozik vala Bonfinius, Thuróczi, tehát Mátyás király idejében. A magyar krónika, a Nibelungok által indítva, a hunok utódjainak vélvén a magyarokat, azért vala kénytelen kapcsot keresni ez utóbbiak és a hunok közt. De a magyar krónikának a keleten lakó székeliekről is tudomása volt, a mint tudomása lehetett az ottani szászokról is. Ezek nem tartozván a magyarokhoz, csak a székeliek liuniságát kellett megmutatnia, s ezt úgy tevé, hogy a Krimhild-csatából 3000 hunt bujdostat el keletre, a kiktől származnak a székeliek. A krónikát azonban legelsőben a székeli név akasztja meg. Azt se bibliai személytől, se hun hőstől nem meri származtatni, hanem önként választottnak hiszi : mert, úgymond, a hun név a német, különösen a gépid uép között veszedelmet okozó lehetvén, azért székelieknek nevezték magokat a bujdosók. De miért épen úgy? azt nem tudja a krónika, a mely mint előadtam, német papok által szerkesztetett legelőször. Kézai sem volt magyar ember, mert a Vérbulcs nevet onnan származtatja, hogy egyszer több németet nyárson süttetett meg, »plures germanos assari fecit super vent,« jóllehet