Századok – 1881

Értekezések - RAJNISS GY.: A zircziek a Rákóczi-korban. 155

156 KÜLÖNFÉLÉK. születésű szerzetes, kit ha német létére a kuruezok elfogtak, egészen természetes volt, a nélkül, liogy bármi hazafiatlanságban kellene euuek okát keresnünk. A kis német telepnek feldulatása azon korban, midőn annyi nemesi lakot is kifosztottak,1

) szintén egészen természetes. A badacsonyi szőlőt pedig Bercsényi annál inkább adományozhatta, mert annak Lipót által kinevezett birtokosa a sziléziai heinrichaui apát, az ő szemeiben nem lehetett törvényes birtokos, s a nevezett szőlő ennélfogva gazdátlan birtok volt. Nem lévén tehát az egész Rákóczi-korban Zirczen czisztercziták, azok hazafisága- vagy hazafiatlanságáról szó sem lehet.2

) Ennyit a történeti igazság érdekében. Az említett adománylevél közléseért egyébiránt Thaly urnák köszönetet mondunk, mivel az az apátsági birtokok történetéhez egy eddig ismeretlen adatot szolgáltat. Hasonló köszönetre kötelezne le, ha ő, mint a Rákóczi-kor alapos ismerője, felvilágosítást nyújthatna arra nézve, hogy a zirczi kis telep feldulatása mely évben történhetett,3

) miután erről közelebbi adataink nincsenek. RAINISS GYULA. ') Ha t. i: az illető nemes labanca volt s a Coufoederatiótól magát távol tartotta. Szerk. 2) Erről Thaly nem is szólt, ö csak a benczék, ferenczesek, premontreiek stb. hazafiságát említette, a mi kétségtelen tény. Szerk. a) Valószínűleg 1701-ben, mindjárt a háborúnak Dunántúl kezdetén. Szerk.