Századok – 1881

Értekezések - SALAMON FERENCZ: Hol volt Attila főhadiszállása? 1

10 IIOL VOLT ATTILA denben követhető szó és betű szerint, — a ránk maradt szöveg nem is másolat, csak kivonat levén. Azt gondolom, a kritika itt akkor jár a helyes uton, lia a következő szabályokat tartja szem előtt: 1. Egyes egész tételeket, szavakat, számokat elfogad a leghitelesebb kiadás szerint, — de nem fogadja el minden részben a fogalmazást, úgy, a mint ránk maradt. És ezt nem fogadja el akkor, midőn az előadás homályos, s a jó styl megbicsaklik. Ez Priscus írói jellemétől idegen vonás, s nyilván a compilator hanyagsága. 2. Ha minden jóhiszemű kútfőnél valaminek elhallgatása is gyakran használható történelmi argumentumnak, — Priscus kivonatára ez földrajzi tárgyakban nem alkalmazható; mert nem tudhatjuk, hogy nem beszélt-e ő körülményesen arról, a minek a ránk maradt kivonatos szövegben nyoma sincs, vagy ha van nyoma, az igen hiányos. A minek nyoma sincs, arról nem okoskodhatunk; csak arról, a minek nyoma van. S itt is azt kell tennünk, hogy valahányszor Priscusban szabatosság, idő és helybeli pontos meghatározás nélküli mondatokat találunk, — szintén a kivonatkészítő hanyagságának tulajdonítsuk. Különben a kivonat készítő bizonyos systhema szerint látszik eljárni. Ha kivonatot akart készíteni, ki kellett hagyogatnia az eredetiből. Fölvette jó bőven, a mi a szereplő egyének közti érintkezést, beszélgetéseket tárgyazza, s kihagyta, a mi a külső természeti viszonyokra tartozott. A kivonat kitűnő azon részekben, mik emberekre vonatkoznak ; de majdnem kritika alatt áll mindabban, a mi a geographiát és topographiát illeti. Ebben nemcsak »breviter«, hanem »confuse« beszélteti ugyanazt a Priscust, ki az élet drámai küzdelmeinek rajzában elég bőbeszédű, világos s mondhatnám művész. Csak épen nyomokat találunk arra nézve, hogy Priscus eredeti szövegében volt szó a vidékekről, / folyókról és az átutazott egyes pontokról is. Es ezeket aligha nem kötelessége szerint tette a compilator. Feladata nem geographiai, hanem diplomatiai volt : utóbbiban másoló. S mint másoló jeles, a mint rövidítő szerencsétlen. De itt az idő az indúlásra, ennyi készülődés után ! S kezdjük mindjárt a Dunánál az útat.